Ópiski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ópiski (Simeria Veche)
A régi piski vashíd kőpilléreinek csonkja a mai közúti híd felett
A régi piski vashíd kőpilléreinek csonkja a mai közúti híd felett
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Piski város
Irányítószám 335904
SIRUTA-kód 87709
Népesség
Népesség391 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ópiski (Románia)
Ópiski
Ópiski
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 23° 02′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 47″, k. h. 23° 02′ 52″
Az egykori piski fogadó elhanyagolt épülete
Az 1917 áprilisában Gorica közelében elesett helyi lakos, Ioan Ignă emlékkeresztje

Ópiski (1900-ig Piski, románul: Simeria Veche, korábban Simeria) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Piskitől három kilométerre délkeletre, az E68-as főút mellett, a Sztrigy partján található.

Nevének eredete[szerkesztés]

Magyar nevének eredeti formája Püspöki volt, és ebből rövidült le később (1276: Pyspuki, 1341: Pispiky, 1377: Pysky, 1430: Pisky). 1900-ban nevét az akkorra már jóval népesebb Piskitelep kapta, maga pedig a régebbi voltára utaló előtagot. Román neve (1750: Simere) minden valószínűség szerint egy középkori *Szentmária alakra megy vissza, amely templomának védőszentjére utalhatott (vö. Szemerja).

Története[szerkesztés]

Nevéhez méltóan eredetileg az erdélyi püspök birtoka volt. 1341-ben Tamás erdélyi vajda elpusztította. A 16. században román jobbágyfalu, református egyháza 1766-ban Bácsi filiája volt. 1733-ban még 42 unitus családot írtak össze, de román lakossága 1760-ra már visszatért az ortodox hithez. A felkelők 1784-ben felprédálták Bánffy György házát, a híd melletti vámházat, Barcsay Lajos és Zsigmond udvarát és kocsmáját és felégetik termésüket. 1786-ban 369 lakosának 50%-a jobbágy, 44%-a zsellér. A Bánffy család helyben birtokos ága katolizálása után, 1846-ban a református templomot is katolikussá tette. 1849-ben lerombolták.[2]

A Sztrigy hídja mellett postaállomás és vendégfogadó működött. A stratégiai jelentőségre szert tett híd birtoklásáért folyt 1849. február 9-én Bem és Puchner seregei között a piski csata, Bem erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja.

A 19. században a híd fölött aranyat mostak, ma a Sztrigy partján kempingházak, szórakozóhelyek és sportpályák találhatók. A településen svájci alapítású gyógypedagógiai központ működik.

Népessége[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

  • A mai, 1949-ben épült közúti híd felett néhány lépésre ívelt át a Sztrigyen az egykori fahíd, mellette az 1884-ból való vashíd, amely pilléreinek még látszanak maradványai.[3] A híd után a régi országút mentén az első épületek egyike jobboldalt az egykori fogadó, ahol Bem József megszállt a csata idején.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Dáné István: A V.-Hunyadi Zarándival egyesült egyházmegye- és azon egyházmegyébeni egyházak történelme. In Az erdélyi reformata anyaszentegyház névkönyve 1863-ra. Kolozsvártt, 1863, 14. o.
  3. Victor I. Șuiaga: Deva. 1. köt., Deva, 2010, 33. o. [1] PDF

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]