Alsócsertés
| Alsócsertés (Certeju de Jos) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vorca (Vorța) |
| Irányítószám | 337541 |
| SIRUTA-kód | 92113 |
| Népesség | |
| Népesség | 58 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsócsertés
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 00′ 51″, k. h. 22° 39′ 15″46.014166666667, 22.654166666667Koordináták: é. sz. 46° 00′ 51″, k. h. 22° 39′ 15″46.014166666667, 22.654166666667 | |
Alsócsertés (románul: Certeju de Jos), falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Az Erdélyi Érchegységben, Marosillyétől északra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Csertés nevét 1468-ban p. Chertez néven említette először oklevél, mint Illye város birtokát. Később a Bánffy család birtokai közt szerepelt.
1733-ban Csertés, 1750-ben Cserteze, 1805-ben Alsó Csertés, 1808-ban Csertés ~ Csertéz, Csertyés, 1861-ben Csertés-Hondol {Egyetlen!}, 1888-ban Alsó-Csertés, 1913-ban Alsócsertés néven írták.
Egykori magyar, katolikus lakosságú bányásztelepülés, mely híres volt arany és ezüstbányáiról. A közelmultban itt újra találtak arany és ezüstércet, melyeknek tervezik kitermelését is.[1][halott link]
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott. 1910-ben 601, 1956-ban 321 lakosa volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
| ||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
