Nándor (Hunyad megye)
| Nándor (Nandru, Weisskirchen) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Felsőpestes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Felsőpestes (Peștișu Mic) |
| Irányítószám | 337343 |
| SIRUTA-kód | 90510 |
| Népesség | |
| Népesség | 162 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 300 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
Nándor románul: Nandru, település Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Vajdahunyadtól északnyugatra, a Pestes-patak bal partja mellett fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nándor a bolgárok régi magyar elnevezése volt, a falu korai bolgár telepítés lehetett.
Története
[szerkesztés]Nándor a bolgárok régi magyar elnevezése volt, a falu valószínű korai bolgár telepítés lehetett. Nagy-Pestes tartozéka volt.
Nevét 1330-ban említette először oklevél v. Nandor néven.
A Hermán-nemzetség tagjainak birtoka volt, a nemzetség birtokainak megosztásakor Dénes fia Lászlónak (Lack-nak) jutott.
1330-ban Gecse fia János ispán, a Szentgyörgyiek és Szentgyörgyi Makraiak őse kapta osztályrészül.
1499 előtt Pestesi azaz Felpestesi Mátyás birtoka volt, melyet Soklyósi Péter görgényi várnagy nyert királyi adományul.
1507-ben a birtokrészeket Jófői Bási György vásárolta meg Czentúri Lászlótól.
Nevét 1733-ban Nandru, 1750 Nandra, 1805-ben Nándor, 1808-ban Nándor h., Weisskirchen g. [?], Nándorá val., 1913-ban Nándor-nak írták.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Vajdahunyadi járásához tartozott.
1910-ben 271 lakosából 5 magyar, 166 román volt. Ebbő l266 görögkeleti ortodox, 5 izraelita volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Györffy György: Hunyadvármegye (3. 297).


