Felsőkajanel
| Felsőkajanel (Căinelu de Sus) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Boica |
| Rang | falu |
| Községközpont | Boica (Băița) |
| Irányítószám | 337047 |
| SIRUTA-kód | 88127 |
| Népesség | |
| Népesség | 367 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 02′ 53″, k. h. 22° 53′ 27″46.048126°N 22.890757°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 53″, k. h. 22° 53′ 27″46.048126°N 22.890757°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkajanel témájú médiaállományokat. | |
Felsőkajanel románul: Căinelu de Sus, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Brádtól délre fekvő település.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét a Kaján patakról vette. A Marosnémetivel szemben betorkolló patak ma is Kaján nevet visel (1910. tk: Caian); ezzel ma csak a Felsőkajanel (Căinelul de Sus) felől folyó főágát jelölik, régente azonban jobb oldali ágának mellékágát is így nevezték, amely Bezsán felett Alsókajanel területén torkollott a főágba (Györffy György 3: 295).
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Felsőkajanel nevét 1330-ban említette először oklevél v. Kayanfw ... ultra Morusium formában, mint a Hermán nemzetségbeliek birtokát.
1330-ban a Hermán nemzetségbeliek osztozásakor fele Hosszúliget felével együtt Geche fia Jánosnak (a Makraiak ősének) jutott. Másik fele Máté fia László és Péter birtoka volt. Az Alsókajanelnél torkolló Kaján-patak forrásvidéke (Gy 3: 295).
1330-ban ville Kayanfw ... et Kayanthw, 1465-ben p. Kayan, 1499-ben p. Kayanthew Hermán-nemzetség, 1330: megosztás: Kajánfőt János ispán (a Szentgyörgyiek és Szentgyörgyi Makraiak őse), Kajánfőt László magister (a Kerekegyházi Laczkfiak őse) kapta.
1733-ban Keinel, 1760–1762 között Koinyei, 1805-ben Kajanel, 1808-ban Kajanyel val., Kajánd h., Kalian g. alakban volt említve.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Brádi járásához tartozott.
1910-ben 597 lakosából 594 görög keleti ortodox román volt.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
