Hobica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hobica (Hobița)
RO HD Hobita (1).JPG
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Puj
Irányítószám 337351
SIRUTA-kód 90592
Népesség
Népesség186 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság535 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hobica (Románia)
Hobica
Hobica
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 28′ 17″, k. h. 23° 04′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 17″, k. h. 23° 04′ 54″
Ortodox (korábban görögkatolikus) templom (1876)

Hobica (románul: Hobița) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Kezdetben, a 15. században háromszor is Vízköz névvel hivatkoztak rá (1411-ben Wyzkuz, 1453-ban Wizkwz, 1457-ben Wyzkez). A Hobica a román Ohăbița névből való, az első szótag elhagyásával. (1473-ban Ohabycza, 1478-ban Ohwbycza, 1494-ben Hobycza.) Ez a 'szabadalmas hely' jelentésű ohabă kicsinyítő képzős alakja.

Fekvése[szerkesztés]

A Hátszegi-medence délkeleti peremén, a Retyezát északi lábánál, Hátszegtől 22 kilométerre délkeletre található, Urikkal szinte egybeépült.

Lakossága[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

1440-ben az Osztróiak birtoka volt. V. László az örökös nélkül maradt birtokot 1453-ban a Kendefieknek adományozta. Hobica és Urik a 18. században és a 19. század első felében együtt szerepelt. A két falu Retyezáton túli, Zsil völgyi legelőire települt a 18. században Hobiceny és Urikány, amelyek később Hobicaurikány néven egyesültek. Az anyafalvak 1850-ben még egyetlen községet alkottak,[3] valószínűleg 1851 és 1857 között váltak ketté. Archaikus kultúrájú falu volt. 1900 és 15 között minden háza egyosztatú volt.[4] Határát 1943-ig nem tagosították, ezért a lakosoknak szigorúan össze kellett hangolniuk a mezőgazdasági munkákat, és a határ egy-egy részére mindig csak azonos terményt vethettek.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  3. Carmen Maria Barna: 'Sigilii sătești în comitatul Hunedoara, 1851-1856.' Buletinul Cercurilor Științifice Studențești (Gyulafehérvár) 10 (2004): 127. o. [1][halott link] PDF
  4. Ion Ghinoiu szerk.: Atlasul Etnografic Român, 1. köt.: Habitatul. București, 2003, 183. o.
  5. George Em. Marica: Studii sociologice. Cluj-Napoca, 1997, 300. o.

Források[szerkesztés]