Kernyesd
| Kernyesd (Cârnești) | |
 | |
| Kernyesdi nő a 20. század elejéről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Totesd |
| Irányítószám | 337491 |
| SIRUTA-kód | 91642 |
| Népesség | |
| Népesség | 434 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 1 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 368 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kernyesd
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 32′ 53″, k. h. 22° 51′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 53″, k. h. 22° 51′ 57″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kernyesd (románul: Cârnești) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
A 'pisze' jelentésű román cârn szóból származik, személynévi áttétellel és helységnévképzővel. Először 1439-ben említették, Kernesth alakban.
Fekvése[szerkesztés]
A Hátszegi-medencében, Hátszegtől tíz kilométerre délkeletre fekszik.
Lakossága[szerkesztés]
- 1785-ben 316 lakosa volt. 1790-ben 313 görögkatolikust, 1786-ban nyolc római katolikust írtak össze benne.[2]
- 1910-ben 788 lakosából 749 volt román, 29 magyar és hét német anyanyelvű; 736 görögkatolikus, 21 római katolikus, 14 ortodox, nyolc zsidó és hét református vallású.
- 2002-ben 483 lakosából 475 volt román és hét ukrán nemzetiségű; 442 ortodox, 18 baptista és 17 pünkösdi vallású.
Története[szerkesztés]
A helyi kenézi család Katalin nevű tagja 1489-ben a nyugati rítus szerint esküdött meg Móré Jánossal. Az itt udvarházzal bíró Kernyesdi család és talán más birtokos családok is a katolikus szertartást követhették, mert a 15. században helyben egy latin rítusú templom épült, amely a 17. századig állt fenn. A 9x6,8 méteres hajóból, négyzet alakú szentélyből és toronyból álló épület alapjait az Uncsukfalva felé eső temető közepén ásták ki.[3] Román jobbágyfalu volt kevés kisnemessel, akik a 17. és a 18. század egy részében református hiten voltak. 1666-ban Barcsai Ákosnak udvarháza volt itt. Mai ortodox (eredetileg görögkatolikus) temploma 1755-ben épült, egy korábbi fatemplom helyén.
A faluban Kendeffy Samu helybéli birtokos számára és Lukse-Fábry Béla tervei alapján 1871–75-ben felépítették a svájci Hilterfingen közelében alig egy évtizeddel korábban elkészült romantikus Hünegg-kastély mását, egy nagy kerek saroktoronnyal. Az épület nem maradt fenn.[4]
Gazdaság[szerkesztés]
A Nagyvízen két kis vízerőmű is működik a falu közelében; a Kernyesd I 15,9, a Kernyesd II 11,5 megawatt kapacitású.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997, 184–187. o.
- ↑ Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: A historizmus kora. Bp., 2007, 176–77. o.
- ↑ Nicolae Popa: Țara Hațegului. Timișoara, 1999, 115. o.
.svg){kind=small}