Sztrigyszentgyörgy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztrigyszentgyörgy (Streisângeorgiu)
A sztrigyszentgyörgyi ortodox templom
A sztrigyszentgyörgyi ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Pusztakalán város
Irányítószám 335311
SIRUTA-kód 87442
Népesség
Népesség558 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság127[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sztrigyszentgyörgy (Románia)
Sztrigyszentgyörgy
Sztrigyszentgyörgy
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 43′ 30″, k. h. 23° 01′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 30″, k. h. 23° 01′ 17″
A szentély falfestményei

Sztrigyszentgyörgy (románul: Streisângeorgiu) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Pusztakalántól keletre, a Sztrigy jobb partján fekszik, a város Újváros részével teljesen egybeépült.

Története[szerkesztés]

1377-ben S. Georgio és Zengwrg, 1760–62-ben Szrigy Szent György néven írták. A 14. században kenézjogú román falu volt Hunyad vármegyében, a 15. században a dévai várhoz tartozott.

A 18. században volt református egyháza. 1712-ben „virágzó”-nak írták, 1790-ben azonban klenódiumait már a dévai paphoz helyezték el megőrzésre. A korabeli egyházi vizitációs jegyzőkönyvekben azonban nem szerepelt; valószínűleg egy nagyobb helyi birtokos család tartotta fenn.

Nagyobb birtokosai 1750 előtt Zeyk István, Csáki Gábor és Szombati Mihály, az 1880-as években Barcsay Kálmán, a helyben lakó Buda László és a Mircse, Deák és Csűrös nemesi családok voltak.

1910-ben a Barcsay Andor által vásárolt birtokra, magántelepítés keretében 260–270 római katolikus bukovinai székelyt telepítettek be. A székelyek („csángók”) közül a két világháború között sokan elvándoroltak, a legtöbben Brazíliába.

Lakossága[szerkesztés]

  • 1850-ben 429 lakosából 400 volt román, 15 cigány és 14 magyar nemzetiségű; 415 ortodox és 12 római katolikus vallású.
  • 1910-ben 740 lakosából 439 volt román és 290 magyar anyanyelvű; 433 ortodox, 262 római katolikus, 19 református, 11 görögkatolikus, 7 zsidó és 5 unitárius vallású.
  • 2002-ben 618 lakosából 434 volt román, 174 magyar és 10 német nemzetiségű; 397 ortodox, 199 római katolikus, 9 baptista és 9 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Piciny ortodox templomát a benne található, ószláv nyelvű felirat szerint 1313–14-ben Balea kenéz építette újjá, Naneș papsága idején. A torony belső, keleti oldalán egy másik, szintén ószláv feliratú votív kép az adományozó Kendres zsupánt, feleségét, Nisztorát és gyermekeiket, Lackót és Vojkut ábrázolja, amint a templom makettjét Szent Györgynek ajánlják fel. Ez egy 1408-ban történt felújítás emlékékét örökíti meg. Ekkor a templom falait freskókkal borították, de ezeket az 1743-ban a fogarasi György és Sándor mesterek által készített festésréteg fedi. Cinterme az ásatások szerint 12. századi. A templomot 1809-ig a reformátusok (is) használták.
  • Neogótikus római katolikus templomát 1935-ben építették.

Források[szerkesztés]

  • Bőjthe Ödön: Hunyadmegye sztrigymelléki részének és nemes családainak története, tekintettel a birtokviszonyokra. Budapest, 1891
  • Gróh István: A középkori bizánczi falfestészet emlékei Magyarországon. In Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1905. évi állapotáról. Budapest, 1906, 236. o.
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]

Képek[szerkesztés]