Fehérvíz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fehérvíz (Râu Alb)
A református templom romja
A református templom romja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Felsőszálláspatak
Irányítószám 337428
SIRUTA-kód 91198
Népesség
Népesség183 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Fehérvíz (Románia)
Fehérvíz
Fehérvíz
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 31′ 05″, k. h. 23° 00′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 05″, k. h. 23° 00′ 20″
Fehérvíz egy régi térképen

Fehérvíz románul: Râu Alb, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében

Fekvése[szerkesztés]

Hátszegtől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Fehérvíz neve 1411–1412 között Feyruizy kenéz nevében tűnt fel először. Később több változatban is említették: 1445-ben kenezii de Feyeruiz, 1447-ben nobiles de Feyerwiz, 1519-ben nobiles preledis Feyerwyz, 1733-ban Fejérviz, 1750-ben Fejer viz, 1760–1762 között Fehér Viz, 1808-ban Fejérviz, Reualb, 1888-ban Rinválb {!}, 1913-ban Fehérvíz alakban fordult elő.

1453-ban Déva vár tartozéka és a Fejérvízi, Fejérvizi Magyar, Balaczin, Biborcz, Nagy és Bajesdiek birtoka volt. Templomának építése a 15. századra tehető, görögkeleti papját 1548-ban és 1559-ben említették. A templomot közösen használták a görög keletiek és a reformátusok. A református egyházközség az 1778. június 28-án Küküllőváron tartott zsinaton engedélyt kért külön templom építésére. Az 1783-ban felépült új templomot 1788-ban a törökök felégették, 1838–39-ben a gyülekezet felújította.

A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Puji járásához tartozott. 1910-ben 414 lakosából 385 román, 28 magyar volt. Ebből 383 görögkatolikus, 19 református, 7 római katolikus volt.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A hajdani református templom romja a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03427 sorszámon szerepel.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]