Hosdó
| Hosdó (Hășdău) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Királybányatoplica |
| Irányítószám | 337486 |
| SIRUTA-kód | 91599 |
| Népesség | |
| Népesség | 330 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 375 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Hosdó
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 39′, k. h. 22° 43′Koordináták: é. sz. 45° 39′, k. h. 22° 43′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hosdó (románul: Hășdău) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a magyar has(a)dó szóalakból való.[2]
Fekvése[szerkesztés]
A Pojána Ruszka-hegységben, a Cserna partján, Vajdahunyadtól 32 kilométerre délnyugatra fekszik.
Népesség[szerkesztés]
- 1818-ban jobbágycsaládai közül 44 tartozott a vajdahunyadi kincstári uradalomhoz, tizenhárom pedig magánföldesurakhoz.[3]
- 1850-ben 296 ortodox vallású lakosából 280 volt román és 16 cigány.
- 1910-ben 480 lakosából 476 volt román és négy magyar anyanyelvű; 461 ortodox, 15 görögkatolikus és négy zsidó vallású. A lakosság kevés kivétellel írástudatlan volt.
- 2002-ben 395 lakosából 394 volt román nemzetiségű; 340 ortodox és 55 pünkösdi vallású.
Története[szerkesztés]
Nevét 1438-ban említette először oklevél, Hasdo alakban. Hunyad vármegyei román falu volt. A helyi hagyomány szerint egykor feljebb, a Lunca Largă nevű helyen feküdt. Egy idegen támadás után, amelyben a kiontott vértől vörös lett a patak vize, az öregek elátkozták a helyet és két kilométerre lejjebb költöztek a patak mentén. Mivel a családfők meghaltak a csatában, az asszonyok más falvakból érkezett férfiakkal keltek össze. Az egyes nemzetségek valóban háborúságban éltek egymással a falun belül, gyakoriak voltak közöttük a késelések.
Az 1960-as években az archaikus népi kultúrájának juttatott hivatalos presztízs és folklóregyüttesének sikerei nyomán irigyelt faluvá vált a környéken. Lakóit a gyakori golyvás megbetegedések miatt gușați-nak ('golyvás') csúfolták.
Nevezetességek[szerkesztés]
- A Cserna látványos, 6 km hosszú áttörése.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Radu Popa: La începutul Evului Mediu românesc: Țara Hațegului. București, 1988, 99. o.
- ↑ Szabó Imre: Jobbágy szolgálatok Hunyadmegye erdőhátvidékén. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1906, 116-17. o.
Források[szerkesztés]
- Rusalin Isfănoni: Pădurenii Hunedoarei: o viziune etnologică. 2. kiad. București: Mirabilis, 2006
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}