Hosdó
| Hosdó (Hășdău) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Királybányatoplica |
| Rang | falu |
| Községközpont | Királybányatoplica |
| Irányítószám | 337486 |
| SIRUTA-kód | 91599 |
| Népesség | |
| Népesség | 289 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 375 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 26″, k. h. 22° 42′ 59″45.657337°N 22.716455°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 26″, k. h. 22° 42′ 59″45.657337°N 22.716455°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hosdó témájú médiaállományokat. | |
Hosdó (románul: Hășdău) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar has(a)dó szóalakból való.[1]
Fekvése
[szerkesztés]A Pojána Ruszka-hegységben, a Cserna partján, Vajdahunyadtól 32 kilométerre délnyugatra fekszik.
Népesség
[szerkesztés]- 1818-ban jobbágycsaládai közül 44 tartozott a vajdahunyadi kincstári uradalomhoz, tizenhárom pedig magánföldesurakhoz.[2]
- 1850-ben 296 ortodox vallású lakosából 280 volt román és 16 cigány.
- 1910-ben 480 lakosából 476 volt román és négy magyar anyanyelvű; 461 ortodox, 15 görögkatolikus és négy zsidó vallású. A lakosság kevés kivétellel írástudatlan volt.
- 2002-ben 395 lakosából 394 volt román nemzetiségű; 340 ortodox és 55 pünkösdi vallású.
Története
[szerkesztés]Nevét 1438-ban említette először oklevél, Hasdo alakban. Hunyad vármegyei román falu volt. A helyi hagyomány szerint egykor feljebb, a Lunca Largă nevű helyen feküdt. Egy idegen támadás után, amelyben a kiontott vértől vörös lett a patak vize, az öregek elátkozták a helyet és két kilométerre lejjebb költöztek a patak mentén. Mivel a családfők meghaltak a csatában, az asszonyok más falvakból érkezett férfiakkal keltek össze. Az egyes nemzetségek valóban háborúságban éltek egymással a falun belül, gyakoriak voltak közöttük a késelések.
Az 1960-as években az archaikus népi kultúrájának juttatott hivatalos presztízs és folklóregyüttesének sikerei nyomán irigyelt faluvá vált a környéken. Lakóit a gyakori golyvás megbetegedések miatt gușați-nak ('golyvás') csúfolták.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A Cserna látványos, 6 km hosszú áttörése.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Rusalin Isfănoni: Pădurenii Hunedoarei: o viziune etnologică. 2. kiad. București: Mirabilis, 2006
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}