Alsószilvás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ugyanezt a nevet viseli Komló egyik városrésze.
Alsószilvás (Silvașu de Jos)
Silvasu de jos.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
Rang falu
Községközpont Hátszeg város
Irányítószám 335502
SIRUTA-kód 87601
Népesség
Népesség379 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság4[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság370 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsószilvás (Románia)
Alsószilvás
Alsószilvás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 39′ 09″, k. h. 22° 55′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 09″, k. h. 22° 55′ 36″

Alsószilvás (románul: Silvașu de Jos, Silivașu de Jos vagy Silvașul Inferior) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Hátszegtől öt kilométerre északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1360-ban Zyluas, 1497-ben Alsozylwas néven említették. Első említésekor szerepelt egy bizonyos Dragumir kenéz, a Nopcsa család őse.

Csáky András kuruc hadai 1706-ban itt szenvedtek vereséget a császáriaktól. 1765 és 1851 között az orláti határőrezredhez tartozott.

Lakói olajat sajtoltak, amit a hátszegi, a vajdahunyadi és a dévai piacon is árusítottak. Határőriskolája államosítása után már 1877-től magyar tannyelvű elemi iskola működött a faluban.

Népessége[szerkesztés]

  • 1910-ben 918 lakosából 895 vallotta magát román, 17 magyar és 6 német anyanyelvűnek; 517 volt ortodox, 375 görögkatolikus, 9 református, 9 római katolikus és 7 zsidó vallású.
  • 2002-ben 437 lakosából 431 volt román és 4 magyar nemzetiségű; 344 ortodox, 67 görögkatolikus, 14 pünkösdista és 4 római katolikus vallású.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falutól délkeletre fekvő, 40 hektáros Slivuț tölgyesben 1958-ban hozták létre Románia első bölényrezervátumát. Ekkor két európai bölény, Podarec és Polonka érkezett Lengyelországból, a Białowieżai Nemzeti Parkból. Azóta 47 bölényborjú született Alsószilváson, melyek valamennyien R betűvel kezdődő nevet kaptak. Innen népesítették be a vânători-neamț-i és a bucșani-i bölényrezervátumot. Míg 1979-ben már tizenkét bölény élt itt, 2009-ben csak heten voltak. A rezervátum központja légvonalban három kilométerre fekszik a falutól.

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
A rezervátum bölényei
A görögkatolikus templom (Adler Lipót felvétele a 20. század elején)