Beckensloer János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Beckensloer János
Eger, Esztergom, majd Salzburg püspöke
Született 1427
Wrocław
Elhunyt 1489. december 15.
Salzburg
Nemzetiség német
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1468 – 1474
(Eger)
Püspökségi ideje
1474 tavasza – 1479
(Esztergom)
Püspökségi ideje
1487 – 1489. december 15.
(Salzburg)
Előző püspök
Következő püspök
Vitéz János
Estei Hippolit
Beckensloer János a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Beckensloer János témájú médiaállományokat.

Beckensloer János (1427. – Salzburg, 1489. december 15.), vezetéknevének változatai: Beckenschläger, Beckenschläger, Beckensloger, bíboros, esztergomi és salzburgi érsek, váradi és egri püspök, diplomata.

Élete[szerkesztés]

Boroszlói német kispolgári családból származott. Apja kerékgyártó vagy posztókereskedő volt, aki 1430-ban szerzett nemességet. Első házasságából született mindhárom fia papi pályára került.

Bátyja révén jutott Magyarországra. Vitéz János és Janus Pannonius mellett részt vett a főurak Mátyás részére való megnyerésében, de 1459-ben a pártütőkhöz csatlakozott és III. Frigyes német-római császár oldalán Bécs védelmét látta el. Az országba betörve elfoglalta Pápát és Ugod várát. 1461-ben miután önként meghódolt Mátyásnak, visszanyerte egyházi címével járó javait. 1464-1465-ben pécsi prépost és pécsváradi apát, 1465-1468 között váradi püspök volt. Részt vett a moldvai hadjáratban. 1468-1474 között egri püspök. Mátyás befolyásos tanácsosa, a Vitéz-féle összeesküvés leleplezője, 1474-1476 között főkancellár. 1474-1479 között esztergomi érsek. Amikor Mátyás Veronai Gábor javára mellőzni kezdte, 1476-bah aacheni zarándoklat ürügyén Frigyes császárhoz szökött. Ekkor magával vitte az esztergomi és egri kincstár értékesebb darabjait és kéziratait. A lopott vagyonból a császárnak 47 ezer aranyforintot adott kölcsön. Frigyes tanácsosaként a Jagellókkal kötött szövetséget Mátyás ellen. Mátyás sikeres hadjárata után, 1488-ban a császár képviseletében fegyverszünetet kötött a stájeri várban.

1487-től haláláig Salzburg érseke volt. Egerben gótikus püspöki palotát építtetett.

Irodalom[szerkesztés]


Előde:
Vitéz János
Nagyváradi katolikus püspök
1465–1468
Utóda:
Stolz Miklós
Előde:
Héderváry László
Egri püspök
1468–1472
Utóda:
Rangoni (Veronai) Gábor