Kisdy Benedek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisdy Benedek
Pécs püspöke
BenedictusKisdy.jpg

Született 1598 körül
Szécsény
Elhunyt 1660. június 22. (62 évesen)
Jászó
Püspökségi ideje
1644. szeptember 24. – 1646. április 21.
(Szerém)
Püspökségi ideje
1646. április 21. – 1648. február 2.
(Nagyvárad)
Püspökségi ideje
1648. február 2. – 1660. június 22.
(Eger)
Előző püspök
Következő püspök
Jakusics György
Pálffy Tamás
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisdy Benedek témájú médiaállományokat.

Kisdy Benedek más írásmóddal Kisdi (Szécsény, Nógrád megye, 1598 körül – Jászó, 1660. június 22.) szerémi püspök 1644-től, nagyváradi püspök 1646-tól, egri püspök 1648-tól haláláig, királyi tanácsos.

Élete[szerkesztés]

Kisdy Benedek középsorsú szülőktől született Szécsényben 1598 körül. A gymnasiumot ott végezte el, majd az esztergomi főérsekmegye növendékpapjai közé lépett. Kitűnő tehetsége miatt Rómába küldték, ahol filozófiát és hittudományt tanult az Apollinarium Collegiumban. Sikeres vizsgái után 1622-ben visszatért Rómából, és az év november 30-án pappá szentelték. Az ifjú papot Pázmány Péter alkalmazta maga mellett udvari káplánként. Pázmányt annyira megszerette Kisdy, hogy egész életében példaképének ismerte el.

A főpapi udvarból vallásos buzgalma a lelkészi térre vonzotta: előbb Püspökiben, majd Sélyén nyert lelkészi hivatalt; mindkét helyen több embert sikerült a protestantizmusból visszatérítenie a római katolikus hitre. 1624-ben pozsonyi, 1626. április 21-én esztergomi kanonokká, és honti főesperessé nevezték ki. 1629. október 4-én a Nagyszombatban Pázmány Péter által tartott egyházmegyei zsinaton Kisdy neve is megjelent. Kisdy öt társával a bizottmány tagjává neveztetett, amelynek tiszte volt Nagyszombatban állandó vizsgálószéket alkotni volt a lelkészségért folyamodó egyházi férfiak tanultságának kipróbálása végett.

Az esztergomi káptalanban 1631-ben a szent Györgyről címzett prépostsággal, 1636-ban olvasókanonoksággal jutalmazták, és Lósy Imre nevében – mint primási helyettes – a főérseki megyét kormányozta. 1638-ban a boldogságos szűz Mária hatvani prépostjává s a magyarországi katolikus püspöki kar végrendeleteinek végrehajtójává nevezték ki. Mivel neve országszerte nagy tiszteletben állott, III. Ferdinánd magyar királynak is kegyeltje lett. 1644. szeptember 24-én szerémi, 1646. április 21-én nagyváradi püspökké nevezték ki. Az 1647-ben Pozsonyban tartott országgyűlés jegyzőkönyve többször kitüntetően emlékezik meg róla.

1648. február 2-án III. Ferdinánd közelismerést nyert ügyességéért egri püspökséggel tisztelte meg. Főpásztorságának első gondjai közé tartozott az országgyűlésen szorgalmazni, hogy a káptalant biztossági tekintetből Kassára helyezzék át Jászóról, amely 1650-ben meg is történt. Isteni tisztelet gyakorlására a ferences rend templomát nyerte el, ahol 1657-ben művészi kivitelű oltárt emeltetett. Legnevezetesebb tette volt azonban a Kassai Akadémia alapítása.

Már 1643. január 16-án a kassai jezsuiták királyi adományként kapták a mislyei jószágot, gyaníthatóan tanárok eltartása végett. Kezdetben a helyiség szűk volta nem engedte a közoktatásnak kellő mérvben berendezését és a tanítás is csak egyetlen tanár személyében folyt.

1657. február 26-án kelt Kisdy alapító oklevele, amellyel 60.000 forintból álló tőkét tett le a filozófiai és a teológiai kar tanárainak kellő ellátására, amivel alapját vetette meg a kassai akadémiának. Ferdinánd utóda, I. Lipót magyar király, Kisdynek tervét 1660. augusztus 7-én kelt oklevelében megerősítette, és az akadémia ezzel meg is nyílt. Kisdy ezt már nem érhette meg, mert az év június 22-én elhunyt Jászón. A halála előtti napon tett végrendeletében a Kassán állítandó papnevelőintézetre 30.000 forintot hagyományozott. Ezen kívül Kassán telket vásárolt a rajta levő házzal együtt a papnevelő intézet számára; annak illő eltartására Gönyű helységben egy részjószágot ajándékozott, székesegyháza káptalanjainak pedig 6.000 forintot hagyott.

Műve[szerkesztés]

Kisdy egy nevezetes művet adott ki a magyar vallásos költészet területén:

  • Catvs Catholici Régi és Uj Deak és Magyar Ajitatos Egyházi Enekek, es Litaniak: Kikkel a Keresztyének esztendő által való Templomi Solennitásokban, Processiókban, és egyéb ájitatosságokban szoktak élni: Most újonnan egybe szedettek és a Keresztyéneknek Lelki épületekre, és vigasztalásokra kibotsátattak Anno M.DC.LI. Hely n. (Újabb kiadásai: Kassa, 1674. és Nagyszombat, 1703.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előde:
Hosszútóthy László
Nagyváradi katolikus püspök
1646–1648
Utóda:
Zsongor Zsigmond
Előde:
Jakusics György
Egri püspök
1648–1660
Utóda:
Pálffy Tamás