Bartakovics Béla

Bartakovics Béla
Bartakovics Béla (1864)
Született	1791. április 4. Felsőelefánt
Elhunyt	1873. május 30. (82 évesen) Eger
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	katolikus pap katolikus szerpap politikus katolikus püspök
Tisztsége	megyéspüspök (1844. augusztus 22. – ) a magyar főrendiház tagja (1847–1848) a magyar főrendiház tagja (1848. július – 1848. augusztus 7.) egri érsek (1850. április 6. – ) a magyar főrendiház tagja (1861–1861) a magyar főrendiház tagja (1865–1868)
Sírhelye	Alsóelefánt
egri érsek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1815. augusztus 10.
Püspökké szentelés	1845. június 8.
Szentelők	Kopácsy József (főszentelő)
Hivatal	rozsnyói püspök
Hivatali idő	1844–1850
Elődje	Zichy Domonkos
Utódja	Kollarcsik István
Hivatal	egri érsek
Hivatali idő	1850–1873
Elődje	Lonovics József
Utódja	Samassa József
Szentelt püspökök
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Roskoványi Ágoston 1851. november 30. Fábry Ignác 1852. november 30. Máriássy Gábor 1865. május 14. Perger János 1868. június 28. Ipolyi Arnold 1872. április 14. Lévay Sándor 1872. augusztus 20.
a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves és Külső-Szolnok vármegye örökös főispánja. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Catholic Hierarchy
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartakovics Béla témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kisapponyi Bartakovics Béla (Felsőelefánt, 1791. április 4. –‎ Eger, 1873. május 30.) rozsnyói püspök, majd egri érsek. A Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztese, belső titkos tanácsos, Heves és Külső-Szolnok vármegye örökös főispánja. A Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Pályafutása

Bartakovics Ferenc 1805–1807-es országgyűlési követ fia. Gimnáziumi tanulmányai végeztével, 1806–1807 között mint növendékpap tanult a pozsonyi Emericanumban. 1808–1809-ben filozófiát hallgatott Nagyszombatban, 1810–től 1813-ig pedig teológus a bécsi Pázmáneumban. Az 1815. húsvéti ünnepek alatt pappá szentelték, ezt követően Sellyén és Muzslán káplánkodott. 1816 novemberében a nagyszombati érseki helynökséghez iktatóvá nevezték ki. 1820. május 16-ától Rudnay hercegprímás udvari káplánja, szentszéki jegyző, titoknok és oldalkanonok, egészen a prímás haláláig. 1836. augusztus 27-én szentelték esztergomi kanonokká, 1841. szeptember 13-án pedig nagyszombati érseki főhelyettessé nevezték ki, mely minőségben 1844. szeptember 22-éig működött.

Püspöki pályafutása

1844. augusztus 22-én rozsnyói megyés püspökké nevezték ki. 1845. június 4-én foglalta el hivatalát. 1845-ben kijavíttatta a püspöki hivatal tűz által szerzett sérüléseit. Jelen volt az 1847–1848. évi országgyűlésen. 1848. szeptember 7-én leégett a szeminárium, hamarosan megújította. Támogatta a putnoki iskolát, anyagilag támogatta a tehetséges diákokat, árváknak iskolákat alapított és támogatta a rozsnyói szegényház létrejöttét.

1850. április 2-ától egri érsek, ugyanazon év november 27-étől belső titkos tanácsos. Kinevezése után is támogatta a rozsnyói Szent Vince nővérek kolostorát. A Magyar Tudományos Akadémia 1853. március 13-án választotta meg igazgató tagjának.

Halálakor Tárkányi Béla tartott fölötte emlékbeszédet a Szent István Társulat 1874. március 19-ei XXII. nagygyűlésén (Megjelent a Budapesti Közlöny 1874. 72–75. számában). Alsóelefánton temették el, ahol külön kriptát építettek neki. A kriptát 2001-ben az esztergom-budapesti és egri főegyházmegyék támogatásával felújították.

Művei

Bartakovics Béla, illusztráció a Vasárnapi Ujságban

• Dictio qua vener. clero vicarialis districtus Tirnaviensis die 27. martii 1845. Tirnaviae supremum sibi valedicenti respondit. Tirnaviae, (1845.)
• Egyházi beszéd, melyet püspöki székbe igtatása ünnepélyén a rozsnyói székesegyházban tartott. (Rozsnyó). 1845.
• Főpásztori levelek és szent beszédek. Eger, 1865.
• Brevis notitia historica archi-episcopatus Agriensis... (Egészen új átdolgozása a Brevis. notitia historica-nak, melyet Cselkó Károly apátfalvi plébános írt, s mely 1832-től az egri egyházmegyei névkönyvekben időnként kinyomatott.)

Nagy összegekkel segítette a Magyar Tudományos Akadémiát, a Szent István Társulatot, az Erdélyi Nemzeti Múzeumot. Több irodalmi művet adott ki saját költségén; így a többi közt Szabó István Homérosz-fordítását és Heves- és Külső-Szolnok vármegyéknek leírását 1868-ban; ebben Marastoni által kőre rajzolt arcképe is megjelent. A Szentírás Káldi György-féle magyar fordításának új átdolgozásával Tárkányi Bélát, az MTA levelező tagját bízta meg, és a munka az ő költségén jelent meg 1865-ben. Mikes Kelemen Törökországi leveleinek kéziratát 1867-ben ő vásárolta meg Toldy Ferenctől az egri érseki líceum könyvtára számára.

Az egri jogakadémiát megnyitó beszéde megjelent a Pesti Naplóban (1862. 178. sz.); az orvosok és természetvizsgálók Egerben tartott XIII. gyűlését megnyitó beszéde pedig a Munkálatok XIII. (1869) kötetében. Az egri főmegyei papság B. aranymiséjének ünnepére Emlékkönyvet adott ki Egerben 1865.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Pintér Jenő A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 6. kötet. Bevezetés / Irodalompártolók c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)
• Bartakovics Béla érsek, a kultúra mecénása; szöveg Tengely Adrienn, fotó Szántó György; Líceum, Eger, 2017 ("Líceumi szellemiség" ismeretterjesztő sorozat)

Előde:
Zichy Domonkos

Rozsnyói katolikus püspök
1844–1850

Utóda:
Kollárcsik István

Előde:
Pyrker János László

Egri érsek
1850–1873

Utóda:
Samassa József