Tárkányi Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tárkányi Béla
Tárkányi Béla.jpg
Született Viperina József
1821. január 2.
Miskolc
Elhunyt 1886. február 16. (65 évesen)
Eger
Állampolgársága magyar
Foglalkozása kanonok, költő, műfordító
Iskolái Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet
A Wikimédia Commons tartalmaz Tárkányi Béla témájú médiaállományokat.

Tárkányi Béla József, született: Viperina József (Miskolc, 1821. január 2.Eger, 1886. február 16.) egri kanonok, költő, műfordító, az MTA levelező, majd rendes tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.

Élete[szerkesztés]

Viperina Ádám és Andresz Mária iparos szülők fia. A gimnáziumot (az V. szónoklati osztály kivételével, melyre a német nyelv végett Lőcsén volt) szülővárosában végezte. 1836 augusztusában az egri kispapok sorába felvették. Szabó Román katolikus lelkész, akinél a szünnapokat töltötte és aki maga is verselgetett, látta el olvasmányokkal és buzdította a költészetre. 1838 őszén kezdte teológiai tanulmányait és ez időtől fogva buzgón verselgetett. Mint II. éves hittanhallgató Honáldozat című balladájával a Kisfaludy Társaság pályázatán dicséretet nyert, 1841-ben pedig Indítványok című szatírájával az említett társaságnál szintén dicséretben részesült; midőn pedig Klopstock Messiásából néhány éneke megjelent, Toldy Ferenc ösztönözte az egész munka lefordítására. Elvégezvén a teológiát az egri érseki irodában nyert alkalmazást. Pyrker János László érsek mellett a művészeti tanulmányokban is képezte magát és 1841. július 25-én Pestre indult az ottani írói és művészi körök látogatására. Ezen év október 1-től naplóját kezdte írni. 1844 februárjában kereste őt fel Debrecenből Pest felé vett útjában Petőfi Sándor. Ugyanezen év július 15-én Rajner püspök pappá szentelte; ekkor Viperina családi nevét Tárkányira változtatta. December elején a palócföldi Szenterzsébetre küldték segédnek. Betegeskedése miatt 1845. július 15-én visszatért Egerbe, innét július 30-án a szülői házhoz Miskolcra; szeptember 23-án végre visszatérhetett lelkészi gondjaihoz. 1846. július 22-én Pyrker érsek udvarához hívta meg szertartójának, ki őt karlsbadi, majd gasteini útjára kisért; három hónapi távollét után visszatért Egerbe. 1847. október 20-án Pyrker ismét magával vitte szerpapját Bécsbe; november 12-én jelen volt a nádorválasztási ünnepélyen Pozsonyban. Pyrkert halálos ágyánál (meghalt december 2-án Bécsben) ápolta. 1850 elején Bartakovics Béla érsek maga mellé vette titkárnak és megbízta őt a Szentírásnak, a mai magyarsághoz idomított átdolgozásával (mely munkáját 1861-ben fejezte be). 1858-ban saját kérelmére érseke egyeki plébánosnak nevezte ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én, a Kisfaludy Társaság pedig 1867-ben választotta tagjai sorába; (amott 1860. május 2-án A vallási költészetről, emitt 1868. március 18-án Klopstock Messiásáról értekezve foglalta el székét). IX. Piusz pápa a Szentírás fordítóját 1866 februárjában kamarásává, a király pedig 1868 pünkösd vasárnapján az egri káptalan tagjává és 1872-ben borsmonostori címzetes apáttá nevezte ki. Érseke Tárkányit faluról betelepedése után, az egyházmegye népiskoláinak főfelügyeletével bízta meg. 1872 tavaszán a Szent István Társulat hat évre alelnökének választotta. A budapesti egyetemnek 1880-tól tiszteleti doktora volt. A «Vatikáni Monumenták» évi folyamaira 5-500 forintos ajánlatot tett. Ezen időben gyakran megjelent az Akadémia, Kisfaludy Társaság és a Történelmi Társulat gyűlésein, valamint a Képzőművészeti egyesületéin is, melynek alapító, választmányi és műbíráló tagja is volt. Fővárosi tizenhárom évi tartózkodása alatt tizenegyszer utazott Olaszországba, részben szívbaja enyhítésére; de összekötötte a Szent István Társulat részéről nyert megbizatással, útjába ejtve Münchent és Németalföldet is; de akármely irányban indult, mindig csak Rómába vitte útja. A római Arcadia Társaság is ez időben megválasztotta tagjának. Utolsó éveiben gazdag műkincseit új képcsarnokkal gazdagította. 1885. november 17-én küldte meg a Kisfaludy Társasághoz alapítványa pótléka kiséretében Czuczor Gergely arcképét. Meghalt 1886. február 16-án Egerben. A Magyar Tudományos Akadémiában 1886. december 20-án Szvorényi József tartott fölötte emlékbeszédet.

Rendezte a katolikus énekeskönyvek anyagát, rendkívül elterjedt imádságos könyveket adott ki; egyik hitbuzgalmi könyve, a Lelki Manna, negyedmillió példányban forgott közkézen.

Költeményeket írt a következő hirlapokba, folyóiratokba és évkönyvekbe: Rajzolatok, Közlemények, Remény, Emlény, Athenaeum, Pécsi Auróra, Nemzeti Almanach, Árpádia, Orangyal, Kliegl-Könyv, Regélő, Életképek, Honderű, Országgyűlési Almanach, Divatcsarnok, Szivárvány, Pesti Divatlap, Sárosy-Album, Nővilág, Családi Lapok, Szépirodalmi Album, Napkelet, Religió és Nevelés, Veszprémi Egyházi Almanach. Levele: Eger 1885. nov. 17. (Fővárosi Lapok 284. sz.) Az Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.

Munkái[szerkesztés]

  • Énekek az oltári szent áldozathoz. Eger, 1847. (4. kiadás. U. ott, 1852).
  • Énekek nagy bőjtre és a szent keresztuti ájtatosság. U. ott, 1847. (2. bőv. k. U. ott, 1852).
  • Vezérkönyv a ker. kath. anyaszentegyházban tartani szokott processiókhoz. (Körmenetekhez). Az anyaszentegyház szertartásos könyveiből s a bevett ájtatossági gyakorlatokból szerkesztve négy függelékkel. U. ott, 1851. (3. bőv. k. U. ott, 1852., 4. k. Pest, 1855., 7. k. Eger, 1871., 8. k. Eger, 1885. Mind együtt 92,000 péld.).
  • Lelki manna, az az imádságos és énekeskönyv, különösen a kath. kereszt. ifjúság számára. U. ott, 1853. (3. k. 1855., 4. k. 1856., 7. k. 1859., 16. k. 1868., 24. k. 1885. U. ott. Mind 244,000 péld.).
  • Jézus szent szivének imádása. Eger, 1853. (2. k. 1855., 3. k. 1859., 10. k. 1886. 42,000 péld.).
  • Énekek husvétra, pünkösdre. U. ott, 1853.
  • Kath. egyházi énektár. Hangjegyekkel... U. ott, 1854. (2. kiadás 1874. U. ott, ez a k. 5000 péld.).
  • Ájtatosság liliomai. A boldogságos szűz Mária szeplőtlen fogantatásának tiszteletére. U. ott, 1855. (3000 péld.).
  • Énekek és litánia a boldogságos szűz Mária szeplőtelen fogantatásáról. U. ott, 1855.
  • Szent énekfüzér «Kath. egyházi énektárából» kivonva, s néhány latin énekkel megtoldva kath. iskolások számára. U. ott, 1856. (4. k. U. ott, 1866., 8. k. U. ott, 1886. 30,000 péld.).
  • Énekek és litánia dicsőséges szent Anna asszony tiszteletére. U. ott, 1857.
  • Tárkányi B. J. költeményei, a költő arczképe- és életrajzával Toldy Ferencztől. Pest, 1857. (5000 péld.).
  • Különféle alkalmi énekek. Eger, 1859. (A rendkívül népszerű egyházi énekgyüjteményt Zsasskovszky Endre és Zsasskovszky Ferenc egri székesegyházi karnagyok segítségével állította össze. Az énekeskönyv tizedik kiadása 1906-ban jelent meg.)
  • Szomorúak vigasztalója. Imádságos és énekeskönyv a hét fájdalmú szűz anya tiszteletére. U. ott, 1859., (5. k. U. ott, 1886. 17,000 péld.).
  • Vezércsillag az üdv. elnyerésére. Imakönyv a kath. nőnem használatára. Pest, 1860. (7. k. Bpest. 21,000 péld.).
  • Kazinczy Ferencz emlékezete. Kiadta az egri casinói egyesület, az 1860. jan. 18-ára tervezett, de meg nem tarthatott ünnepély emlékére. Eger, 1860. (Költemények, Pajer Antallal együtt).
  • Hajadonok őrangyala. Kath. imakönyv. Pest, 1863. (4. k. Bpest, 11,000 péld.).
  • Ártatlanok öröme. Kath. imakönyvecske kis gyermekek számára. U. ott, 1864. (2. k. Bpest, 8000 péld.).
  • Ifjúság kalauza az örök életre. Kath. imakönyv. Pest, 1864. (3. k. Bpest, 8000 péld.).
  • Új rózsás-kert. Imádságos és énekeskönyv kath. keresztény hívek számára. Pest, 1865. (2. k. U. ott, 1867., 4. k. Bpest, 10,000 péld.).
  • Nagyböjti kalauz. Krisztus kínszenvedésének és halálának negyvennapi megszentelésére a nagyhéti ájtatossággal együtt. Pest, 1866. (1500 péld.).
  • Ó- és új szövetségi Szentirás. A Vulgata szerint, Káldy György fordítása nyomán, jegyzetekkel. Eger, 1862-65. (Első kiadás 10,500 péld.). Ennek részkiadásai:
  • Az új szövetség szent könyvei, rövid jegyzetekkel. (1500 p.).
  • Zsoltárok könyve, a Vulgata szövegével s Allioli jegyzeteivel. (1000 péld.).
  • Szentirási szakaszok templomi használatra. (4000 péld.).
  • Szentírási szakaszok iskolai használatra. (3000 péld.).
  • Keresztény öregek gyámola. Kath. imádságos könyv. Pest, 1867. (és Bpest, 2000 p.).
  • Vezérangyal a mennyei korona elnyerésére. Kath. imádságos és énekeskönyv Pest, 1872. és Bpest, 1873. (6000 péld.).
  • Szent István király ünnepének jelentősége. Egyházi beszéd. Buda, 1868. (2000 péld.).
  • A legujabb magyar Szentirásról. Pest, 1868. (Értekezések a nyelv- és néptudományok köréből I. 3.).
  • Alelnöki beszédek a Szent István-Társulat közgyűlésein. Bpest, (7 füzet, 35,000 péld.).
  • Emlékbeszéd Bartakovics egri érsek fölött. Pest, 1874. (5000 péld.).
  • Emlékbeszéd Mindszenthy Gedeon fölött. U. ott, 1879. (5000 péld.).
  • Sanctissimo Domino Nostro Leoni P. P. XIII. Societas Literaria s. Stephani protoregis nomine. Budapestini, 1883. (Költemény, készült 50 példányban.)

Kéziratban[szerkesztés]

Egyházi beszédek; Költői zsengék 1838-40. öt füzet; Lyrai kisebb elbeszélések s észköltészet 1840-44. tizenkilencz füzet; Naplók és Emlékezések 1841-47. tizenhat füzet; Irodalmi levelek (tőle és hozzá); Költői feldolgozásra kiszemelt tárgyak, három füzet.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]