Szvorényi József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szvorényi József
Ellinger Ede fényképfelvételén
Ellinger Ede fényképfelvételén
Életrajzi adatok
Született 1816. július 5.
Sáta (Borsod vármegye)
Elhunyt 1892. december 11. (76 évesen)
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1840. augusztus 17.

Hivatal Egri perjel
Hivatali idő 1868-tól
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvorényi József témájú médiaállományokat.

Szvorényi József (Sáta, 1816. július 5.Eger, 1892. december 11.) író, ciszterci rendi szerzetes, pap, tanár, az MTA tiszteleti tagja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskoláit Egerben végezte. 1833-ban az egri növendékpapok sorába lépett és folytatta filozófiai tanulmányait. 1835-ben a teológiát kezdte hallgatni Egerben, de a harmadik év befejezése után, 1838. szeptember 14-én a ciszterci rendbe lépett. 1839-ben tanár lett Székesfehérváron, ahol 1840. augusztus 17-én pappá is szentelték. 1846-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1849-ben egri tanár, 1854-ben az akadémia által a magyar–német műszótár szerkesztésére kiküldött bizottság tagja lett, így Pestre költözött. A szótár elkészülte után, 1856-ban visszatért Egerbe, tanárnak. 1866-ban ugyanott igazgató lett és 1868-tól egyúttal perjel is. 1886-ban érdemeinek elismeréséül a király a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki és a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta. 1892-ben a főigazgatói címet kapta. Vitkovics Mihály és Szemere Pál műveit sajtó alá rendezte. Kiváló pedagógus volt, tankönyveit széles körben alkalmazták.

Egerben hunyt el, a hatvani temetőben nyugossza örök álmát.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szvorényi József portréja, Kovács Mihály festménye
  • Magyar ékes szókötés (a Magyar Tudományos Akadémia által 100 arannyal jutalmazott pályamunka, Buda, 1846)
  • Az ó-classica literatura főbb pontjai (Eger, 1851)
  • Ékesszólástan (ugyanott, 1851, több kiadásban)
  • Olvasmányok a gymnasiumi s ipartanodai alsóbb osztályok számára (4 kötet, Pest 1855, számos kiadásban)
  • Magyar nyelvtan (ugyanott, 1861, több kiadásban)
  • Kisebb magyar nyelvtan (2 rész, ugyanott, 1865, több kiadásban)
  • Magyar irodalmi szemelvények (uo. 1867, 2. kiad., 1873)
  • A magyar irodalmi tanulmányok kézikönyve (uo. 1868, 2. kiad. 1876)
  • A magyar nemzeti irodalom rövid ismertetése (uo. 1869)
  • Elméleti és gyakorlati nyelvkönyv (uo., 1871)
  • Emlékbeszéd Árvay Gergely Magy. Akad. tag felett (Pest, 1872)
  • Gyakorlati tanácsok a házi és nyilvános nevelés körében (Budapest, 1890)

Egyéb munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Számos emlékbeszéd, költemény, értekezés, különféle lapokban (Honművész, Anastasia, Magyar Akadémiai Értesítő, Új Magyar Muzeum, Divatcsarnok) stb. és gimnáziumi értesítőkben

Szerkesztőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Officia propria juxta rubricas Breviarii Cist. (Eger, 1869)
  • Vitkovics Mihály munkái (2 köt., Budapest)
  • Szemerei Szemere Pál munkái (3 köt., Budapest, 1890)


Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egerben utcát neveztek el róla, amelynek elején márvány emléktábla méltatja munkásságát.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]