Káldi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Káldi György
Káldi György portréja. Jakobey Károly festménye (Keresztény Múzeum, Esztergom)
Káldi György portréja. Jakobey Károly festménye (Keresztény Múzeum, Esztergom)
Született 1573. február 4.
Nagyszombat
Elhunyt 1634. október 30. (61 évesen)
Pozsony
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása szerzetes, bibliafordító
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Káldi György témájú médiaállományokat.

Káldi György (Nagyszombat, 1573. február 4.Pozsony, 1634. október 30.) jezsuita szerzetes, bibliafordító.

Életpályája[szerkesztés]

Káldi György az esztergomi érsekségnek helyet adó Nagyszombatban született. 1595-ben Bécsben tanult teológiát, majd pappá szentelték. Pázmány Péter pártfogoltjaként 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította, és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. A bécsi udvar és Bethlen Gábor bizalmát egyformán élvezte. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott szentírásfordításán. Első kézirata 1605-1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia.

Sokan úgy vélik, hogy Káldi-fordítása nem járult hozzá a magyar irodalmi nyelv kialakulásához a Vizsolyi Bibliával ellentétben. Mindez azonban téves elgondolás. Igaz, hogy a Káldi-fordítás nem terjedt el egyből, mert a római katolikus egyház továbbra sem tartotta helyénvalónak, hogy laikusok olvassák a Szentírást. Az első és második kiadás megjelenése között vagy száz esztendő telt el. Mindazonáltal Káldi rendkívüli körültekintéssel fordította a szövegeket, többször is javította és módosított egyes szófordulatokon és kifejezéseken. A ragyogóan szerkesztett a mondatok gördülékenyek, az alaposan kiválasztott szavak pedig közérthetők. Teljesen önálló a vizsolyi Bibliától, amelynek egyes hibáit is próbálja kijavítani (pl. a hiányos versek pótlása). A későbbi korokban, így a nyelvújítás korában maga Kazinczy Ferenc a lehető legnagyobb elismeréssel beszél Káldiról, akit a magyar irodalmi nyelv megreformálásánál éppúgy figyelembe vette a nyelvújítók. Tulajdonképpen ekkor lép méltó helyére a Káldi Biblia a magyar irodalmi nyelv kialakulásában.[1] A katolikus egyház által megjelentetett magyar Bibliák alapkőként határozták meg fordításaiknál Káldi Györgyöt. Tárkányi Béla és Sík Sándor is a Káldi-féle normákat igyekezett megőrizni. A napjainkban is használatos, a Szt. Jeromos Bibliatársulat által megjelentetett Káldi Neovulgáta is erre a szövegre épül.

További élete[szerkesztés]

Több prédikációs kötete is megjelent. Pozsonyban halt meg.

Művei[szerkesztés]

Bibliafordítása 1626-ból (Csíki Székely Múzeum)
Máté evangéliumának kezdete

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Székely Tibor: A magyar bibliafordítások történetéből 1500-1955, Budapest 1957-1999 ISBN 978-963-460-458-7 30. old. Online hozzáférés

Forrás[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]