Felsőmedves

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőmedves (Kleinmürbisch)
Filialkirche Kleinmürbisch.jpg
Felsőmedves címere
Felsőmedves címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Németújvári járás
Polgármester Martin Frühwirth (SPÖ)
Irányítószám 7540
Körzethívószám 03322
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség
  • 239 fő (2016. jan. 1.)
  • 226 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület4,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőmedves (Ausztria)
Felsőmedves
Felsőmedves
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 01′ 30″, k. h. 16° 19′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 30″, k. h. 16° 19′ 30″
Felsőmedves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmedves témájú médiaállományokat.

Felsőmedves (más néven Kismedves, németül: Kleinmürbisch, horvátul: Mali Medveš) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvártól 3 km-re délre a Zsámándi-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Medves falut 1427-ben "Medwes" alakban említi először oklevél. Ez azonban valószínűleg Alsómedvesre, vagy más néven Nagymedvesre vonatkozik. A mai Felsőmedves valószínűleg csak a 16. században a horvát betelepítéssel keletkezett a Batthyányak németújvári uradalmának területén. Kezdetben horvát többségű falu volt, de lakói később elnémetesedtek. 1599-ben "Kys Medves" alakban említik az adóösszeírásban. 1576-ban 9, 1588-ban 11, 1599-ben 13 portát számláltak a településen. 1605-ben Bocskai István hajdúi égették fel. 1634-ben 20 házából 5 lakatlan volt. 1643-ban 25 háza volt 123 lakossal. 1662-ben a Bathhyány Kristóf és Pál közötti birtokfelosztáskor gróf Batthyány Pál birtoka lett. 1787-ben 44 házában 218 lakos élt. 1804-ben 46 háza és 214 lakosa volt. Egyházilag a várszentmiklósi plébániához tartozott. 1822-ig halottaikat is Várszentmiklósra temették és 1824-ig a gyermekek is oda jártak iskolába. A falunak soha nem volt temploma, első harangjukat is csak 1776-ban vásárolták. A hívek a németújvári ferences templomba jártak istentiszteletre, mivel a várszentmiklósi templomot a horvátok használták.

Vályi András szerint " Kis, Nagy, és Nemes Medves. Három falu Vas Várm. Kis, és Nagy Medvesnek földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, Nemes Medvesnek pedig több Urak, lakosai többfélék, fekszenek Német Újvárhoz mintegy 3/4 órányira, földgyeik nem igen termékenyek, határjok többnyire hegyes, szőlejek jó borokat teremnek, fájok tűzre, és épűletre van, legelőjök jó."[2]

Fényes Elek szerint " Kis-Medves Klein-Mörbisch, német falu, Vas vmegyében, 238 kath. lak. Ut. p. Rába-Keresztur."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Kis-Medves, házainak száma 59, a lakosoké 397, akik mind németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távirója Német-Ujvár."[4]

1910-ben 359 lakosa volt, ebből 334 német, 2 magyar, 23 egyéb nemzetiségű.[5] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. Önkéntes tűzoltóegyletét 1929-ben alapították.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus plébániatemploma 1950-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  5. http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=