Góborfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Góborfalva (Goberling)
Góborfalva
Góborfalva
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Városszalónak településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1279
Polgármester Herbert Dienstl (ÖVP)
Irányítószám 7461
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság409 m
Terület12,20 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Góborfalva (Ausztria)
Góborfalva
Góborfalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 16° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 16° 17′ 00″
Góborfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Góborfalva témájú médiaállományokat.

Góborfalva (németül Goberling) Városszalónak településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Városszalónaktól 5 km-re északra fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

A falut először Kapornoknak hívták, csak később változott neve a német eredetű, a 19. században magyarosított maira.

Története[szerkesztés]

1279-ben "Kapurnuk" néven említik először. 1388-ban "Kapurnuk", 1392-ben "Kapornok", 1428-ban "Kapornok" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Fehér-patak völgyében fekvő település egykor fontos út mellett feküdt, ahol vámot is szedtek. Borostyánkő várának uradalmához tartozott. 1388-ban az uradalommal együtt előbb a Kanizsaiak zálogbirtoka, majd 1392-től tulajdona lett. 1446-tól a Königsberg család birtoka volt. 1644-ben Batthyány Ádám vásárolta meg Königsberger családtól, attól kezdve a Batthyány család birtoka volt. A Batthyányak a falut a pinkafői uradalomhoz csatolták. Határában a 15. század óta bányásztak különböző érceket, 1744-óta pedig antimont is. Lakói is nagyrészt a közeli bányában, vagy a Batthyányak üvegkohóiban dolgoztak. Bányája 1999-ig működött, ma bányamúzeum található benne.

Vályi András szerint " GOBERLING. Koberling. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szalonakhoz nem meszsze, ’s ennek filiája, savanyú vizének tisztító ereje van; fürész malom is van itten, határja hegyes, de jó, vagyonnyai külömbfélék, második Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint " Goberling, német falu, Vas vmegyében, Szalonakhoz 1 óra, 44 kath., 546 ágostai lak., s oskolával. Köves hegyes határ. Fürészmalom. F. u. gr. Batthyáni József, Emanuel és Ferencz. Ut. p. Kőszeg."[2]

1910-ben 668, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1942-ben a falu roma lakosságát a németek koncentrációs táborba hurcolták, ahol nagy részük elpusztult. Ezzel a település egyetlen számottevő kisebbségét is elveszítette.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Erzsébet tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű. A templomot csak 1957-ben vásárolta meg az evangélikus egyház, ekkor épült új nyugati tornya is. Hajójában 14. századi, bejárata felett 16. századi freskó maradványa látható. Utoljára 1987-ben renoválták.
  • Bányászati múzeuma 1990-től az egykori antimonbányában működik.
  • Világháborús emlékmű.
  • A népiskola épületének legrégibb része 1828-ban épült.
  • Az ASKÖ Goberling sportegyesületet 1929-ben alapították.
  • A falu határában egykor savanyúvízforrás tört fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.