Sal (Szlovénia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sal (Šalovci)
Harangláb
Harangláb
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségSal
Rang községközpont
Alapítás éve1366
Polgármester Iztok Fartek
Irányítószám 9204
Rendszám területkód MS
Népesség
Teljes népesség 1718 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség37,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság242 m
Terület58,2 (15,35) km²
Időzóna UTC+1
Elhelyezkedése
Sal (Szlovénia)
Sal
Sal
Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 46° 49′ 30″, k. h. 16° 17′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 49′ 30″, k. h. 16° 17′ 40″
Sal község elhelyezkedése
Sal község elhelyezkedése
Sal weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sal témájú médiaállományokat.

Sal (szlovénül: Šalovci, németül: Schabing) falu és Sal község központja a Muravidéken, Szlovéniában.

Fekvése[szerkesztés]

Muraszombattól 27 km-re északkeletre, a Goričko (Vendvidéki-dombság) szélén, a Kerka bal partján, a szlovén-magyar határ közelében fekszik

Sal község települései[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A települést 1366-ban "Sool in valle seu districtu Sool" néven említik először. Felsőlendva várának tartozéka volt.[2] A felsőlendvai Széchy család birtoka volt, akik Felsőlendva várát a hozzátartozó 73 faluval, köztük Sallal együtt 1365-ben kapták I. Lajos magyar királytól Éleskő és Miskolc uradalmáért, valamint a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságáért cserébe. 1433-ban "Saal" alakban említik.

A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Vályi András szerint "SAL. Két falu Vas Várm. egyiknek földes Ura Bernát, és több Uraságok, fekszik Nádasdhoz közel, és annak filiája; amannak pedig földes Ura Gr. Nádasdy Uraság, ez fekszik Nagy Dolinczhez nem meszsze, mellynek filiája, lakosaik katolikusok, fekszenek Körméndhez 1 1/2 mértföldnyire; földgyeik néhol soványak, fájok, legelőjök van, szőlejek nints."[3]

Fényes Elek szerint "Sál, vindus falu, Vas vgyében, 213 kath., 417 evang. lak. Sovány, erdős határ. Hajdan mezőváros volt, mint kitetszik Lethenyei János által 1627-ben tett egyházi vizsgálatból. F. u. gr. Nádasdy. Ut. posta Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Sal kerkamenti nagy vend község, hajdan mezőváros volt 222 házzal és 1014 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Nagy-Dolincz, távírója Szt.-Gotthárd. A község házai szétszórtan fekszenek. Határában, az országút mentén, valaha kolostor volt, de ma már csak a helyét mutogatják. Földesura a gróf Nádasdy-család volt."[5]

1910-ben 1070, többségben szlovén lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben először a de facto Vendvidéki Köztársasághoz, majd a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, mely 1929-ben a Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben újra visszakerült Magyarországhoz, majd 1945 után véglegesen Jugoszlávia része lett. 1991-ben, Szlovénia függetlenségének kikiáltása óta Szlovénia része. 2002-ben a településnek 462, a községnek 1718 lakója volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres szülöttek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]