Mérem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mérem (Miedlingsdorf)
Mérem
Mérem
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Nagyszentmihály része
Járás Burgenland
Polgármester Winfried Kasper (SPÖ)
Irányítószám 7503
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség243 fő +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mérem (Ausztria)
Mérem
Mérem
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 16° 19′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 16° 19′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mérem témájú médiaállományokat.

Mérem (németül: Miedlingsdorf, horvátul: Milištrof) Nagyszentmihály településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 10 km-re keletre a Tanka-patak völgyében fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1325-ben történt "Meren" alakban. 1443-ban "Meren", 1452-ben "Myeren", 1532-ben "Mellersdorf", 1574-ben "Melesdorf" alakban szerepel a korabeli forrásokban.[1] 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. A 16. század közepén a birtokos Batthyányak horvátokkal telepítették be. Ettől az időtől kezdve három nemzet élt a településen, horvátok, németek és magyarok. 1697-ben fakápolna épült a faluban, melyet Szent Jakab tiszteletére szenteltek fel. Az 1792-es összeírás szerint 160 lakosa volt, 1836-ban már 299 lelket számláltak. 1859-ben iskola, 1866-ban új templom épült a községben.

Vályi András szerint "MEREM. Milingsdorf. Horvát falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Szent Mihálynak szomszédságában, és annak filiája, határja középszerű. " [2]

Fényes Elek szerint "Mérem, Miedlingsdorf, horvát falu, Vas vmegyében, 285 kath. lak. A szentmihályi urad. tartozik. Ut. p. Szombathely."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Mérem házainak száma 49, a lakosoké 442. Lakosai horvátok és németek, vallásuk r. kath. Postája és távírója Német-Szent-Mihály. Földesura a gróf Batthyány-család volt."[4]

1907-ben egy tűzvészben az egész falu leégett. 1910-ben 358, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Nagyszentmihály része lett és ma is hozzá tartozik.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1866-ban épült. 1966-ban és 1988-ban renoválták.
  • A temetőben álló Szent Jakab fakápolna 1697-ben épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye