Tobaj
| Tobaj (Tobaj) | |||
 | |||
| A községháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Németújvári járás | ||
| Alapítás éve | 1428 | ||
| Polgármester | Manfred Kertelics (ÖVP) | ||
| Irányítószám | 7540 | ||
| Körzethívószám | 03322 | ||
| Forgalmi rendszám | GS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1372 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 315 m | ||
| Terület | 58,1 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 05′ 27″, k. h. 16° 18′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 27″, k. h. 16° 18′ 16″ | |||
| Tobaj weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tobaj témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tobaj (németül: Tobaj, horvátul: Tobaj) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Németújvártól 4 km-re északnyugatra, a Strém patak bal partján, a Németújvárt Pusztaszentmihállyal összekötő út mentén fekszik. Három régi településrésze az Ófalu, a Jancklerberg és a Sauberg.
A kataszteri közösségek Németcsencs, Vasnyúlfalu, Horvátcsencs, Pónic, Tobaj és Taródcsencs.[2]
Története[szerkesztés]
Az újkorban[szerkesztés]
A települést 1428-ban „Thobayd” alakban említik először abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond király a németújvári uradalom egy részét Lévai Cheh Péter németújvári várnagynak adományozza. 1475-től 1665-ig „Thobay” néven említik a korabeli oklevelek. 1668 és 1748 között gyakran tűnik fel a német Dobersdorf elnevezés is. A magyar név eredete ismeretlen. A németújvári ferences könyvtárban található egyik bejegyzés szerint élt itt egy Dobaj nevű nemesi család, melynek nevéből a település neve származtatható. Erre azonban semmilyen bizonyíték nincs. 1524-ben II. Lajos király adományaként az uradalommal együtt Batthyány Ferenc (horvát bán) birtoka lett. 1532-ben elpusztította a török. 1587-ben egy tűzvészben hét ház égett le a településen. 1589-ben az uradalomhoz tartozó 20 ház állt itt. 1605-ben Bocskai István hajdúi égették fel Tobajt. A pusztítás méreteire jellemző, hogy a falu még három év múlva is csak fél portával adózott.
1693-ban a tobaji malmot a Francsics nemesi család birtokában találjuk. Mellettük a legrégibb tobaji családoknak a Svaiczer, Jautz, Greis, Siklesz, Muor stb. családok számítanak. 1734-ben a falut Szapáry Krisztina grófnő zálogbirtokában találjuk, melyet 1741-ben gróf Batthyány Lajos (nádor) ötezer aranyért váltott meg. 1757-ben az egyházi vizitáció szerint 280 katolikus lakosa volt, akik a németújvári plébániához tartoztak. 1780-ban szabályozták először a Strém patakot, mely ennek köszönhetően nagyrészt ma nem az eredeti medrében folyik. 1792-ben 370 katolikust és 23 evangélikust számláltak a községben. A község régi pecsétje 1812-ből származik, rajta Szent Flórián képével és a „Tobaj” felirattal. 1832-ben 454 katolikus és 39 evangélikus lakosa volt. A népiskolát 1829-ben említik először, a község második iskolaépületét 1910-ben emelték a templomtól északra. 1829-től 1856-ig jegyzőség működött a községben, ezt követően a németújvári körjegyzőségnek csatolták. 1901 és 1909 között újra önálló körjegyzősége volt. 1886-ban 528 volt a katolikus és 33 az evangélikusok száma. Tobajt hat éven belül három nagy tűzvész is pusztította 1897. szeptember 2-án, 1901. szeptember 23-án és 1903. augusztus 28-án. A község haranglábát az 1757-es vizitáció jegyzőkönyve említi először, temploma 1868-ban épült.
Vályi András szerint „TOBAJ. Német falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Csencsnek szomszédságában, ’s annak filiája; földgye nem igen termékeny, határja többnyire hegyes, és az áradások is alkalmatlaníttyák; szőleje jó borokat terem.”[3]
Fényes Elek szerint „Tobaj, német f., Vas vgyében, 471 kath., 36 evang. lak. Hegyes, erdős határ. Szőlőhegy. F. u. h. Batthyáni. Ut. p. Németujvár.”[4]
Vas vármegye monográfiája szerint „Tobaj. Házszám 103, lélekszám 635. Lakosai németajkúak, vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Német-Ujvár. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp.”[5]
A 20-21. században[szerkesztés]
1910-ben 2462 lakosából 1928 német, 486 horvát, 45 magyar, 3 egyéb nemzetiségű volt. Az első világháborúban 18 helyi lakos esett el, akiknek a templom mellett állítottak hősi emlékművet. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Horvátcsencs, Németcsencs, Taródcsencs, Pónic és Vasnyúlfalu községeket csatolták hozzá.
2001-ben 1386 lakosa volt, melyből 1357 német, 16 horvát, 3 magyar, 10 egyéb nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1868-ban épült.
- A község északi részén egy híd mellett kis Szent József-kápolna áll, melyet 1871-ben Josef Schweitzer özvegye emeltetett.
- A népiskola épülete 1910-ben épült.
Híres tobajiak[szerkesztés]
- Rudolf Grohotolsky (1922–2013) osztrák politikus (ÖVP)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ Népesség[halott link]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
