Villámos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Villámos (Willersdorf)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Felsőlövő része
Járás Burgenland
Alapítás éve1289
Polgármester Günter Toth
Irányítószám 7432
Körzethívószám 03353
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság395 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Villámos (Ausztria)
Villámos
Villámos
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 22′ 13″, k. h. 16° 11′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 13″, k. h. 16° 11′ 40″

Villámos (1885-ig Willersdorf, németül Willersdorf) Felsőlövő településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 8 km-re északnyugatra a Villámos-patak völgyében, a Villámosi-völgy bejáratánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A határában található római kori halomsírok tanúsága szerint területe már az ókorban lakott volt. Határában a Szék-patak elágazásánál 13. századi vár falmaradványait tárták fel, melyet a népnyelv "Schlosshansl"nak nevez és Németújvári Iván gróf rablófészkének tart. A néphit szerint a gróf lelke ma is hazajár ide.

A település a 13. században már állt, hiszen ekkor épült temploma is. A helyiek az alapítás évét 1289-re teszik. Villámost 1388-ban "Villyan" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település "Vilyancz" néven szerepel. Borostyánkő várának uradalmához tartozott.[1] 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török hadak tatár segédcsapatai. 1580 körül a reformáció hatására lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a Batthyány család birtoka lett.

Vályi András szerint " VILLERSDORF. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Máriásfaluhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye, legelője, fája elég van; büdös kővel, és vitrióllal is nevezetes hasznot hajtanak."[2]

Fényes Elek szerint " Villersdorf, német falu, Vas vmegyében, a borostyánkői uradalomban, 541 evang. lakossal, iskolával, sovány, erdős határral. U. p. Kőszeg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Villámos, 76 házzal és 548 németajkú, r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Felső-Lövő, távírója Pinkafő. Itt kezdődik a szépségekben gazdag villámosi völgy. Határában valaha vár volt, de annak már a nyoma sem látszik."[4]

1910-ben 537, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Alsólövő, Határfő és Hamvasd településekkel együtt Felsőlövő része lett.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma, eredeti 13. századi lőrésszerű ablakkal.
  • „Schlosshansl” középkori várának romjai. A vár típusa szerint egy ún. leválasztott vár (Abschnittburg). Az elhatárolást az emelkedő háttértől, amiből egy hátra nyúló csúcs emelkedik ki, egy gerincátvágással oldották meg. Ennek a gyenge pontnak a védelmére egy hatalmas védőfalat építettek, melynek robusztus maradványai még ma is kitűnően látszanak.
  • Az egykori népiskola épülete ma kommunikációs centrum.
  • Bognármúzeum a régi iskolaépületben.
  • Természeti látványosság a festői Villámosi-völgy.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye