Határfő
| Határfő (Schmiedrait) | |
 | |
| Schmiedrait | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Felsőlövő településrésze |
| Járás | Felsőlövő |
| Alapítás éve | 1388 |
| Polgármester | Günter Toth (ÖVP) |
| Irányítószám | 7432 |
| Körzethívószám | 03353 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 658 m |
| Terület | 3,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 24′ 52″, k. h. 16° 10′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 52″, k. h. 16° 10′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Határfő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Határfő (németül: Schmiedrait) Felsőlövő településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőőrtől 13 km-re, Felsőlövőtől 7 km-re Burgenland, Alsó-Ausztria és Stájerország hármashatáránál fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1388-ban "Symdroch" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település "Simidrouch" néven szerepel. Borostyánkő várának uradalmához tartozott.[1] 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török hadak tatár segédcsapatai. 1580 körül a reformáció hatására lakói evangélikusok lettek. 1636-ban a Batthyány család birtoka lett.
Vályi András szerint "SMIRAU. Német falu Vas Várm. földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Máriásfaluhoz nem meszsze, és annak filiája; határja is hozzá hasonlító."[2]
Fényes Elek szerint "Smidraith, német falu, Vas vgyében, a magyar, ausztriai és stájer határok összejövetelénél, 8 kath., 296 evang. lak., és oskolával. A borostyánkői uradalomhoz tartozik. Ut. p. Kőszeg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Határfő, határszéli község Alsó-Ausztria felé, 34 házzal és 283 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája Hamvasd, távírója Felső-Eör."[4]
1910-ben 247, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1850-ben épült torony nélkül.
- Hármashatárkő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Külső hivatkozások[szerkesztés]
