Kiskolozsvár

	Kiskolozsvár (Glasing)
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Németújvár településrésze
Járás	Németújvár
Polgármester	Peter Vadasz (ÖVP)
Irányítószám	7540
Körzethívószám	03322
Forgalmi rendszám	GS
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kiskolozsvár (németül: Glasing) Németújvár településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvár központjától 3 km-re délkeletre a Strém-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település 1427-ben „Glasar” alakban említik először.^[1] A falu a németújvári uradalomhoz és a németújvári Szent Jakab plébániához tartozott. 1524-től a Batthyány család birtoka volt. 1532-ben elpusztította a török. Az 1538-as összeírás szerint 26 ház állt a itt, ebből 4 lakatlan volt. 1576-ban 18, 1588-ban 21, 1599-ben 20, 1634-ben 36 portája volt. 1605-ben a Strém völgyével együtt Kolozsvárt és felégették Bocskai István hajdúi. 1643-ban 40 házában 236 lakos élt. A temetésekről szóló feljegyzések 1698-ig mennek vissza. 1787-ben 64 házban 211 lakos élt itt. 1804-ban 36 házában 198 lakos élt. 1828-ban 29 háza és 206 lakosa volt. 1857-ben 44 házat számláltak itt 261 lakossal.

Vályi András szerint: „KOLOSVÁR. Glossing. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Dobrának szomszédságában, és annak filiája, földgye nem igen termékeny, többnyire hegyes, mellyeket a’ záporok járnak, réttyeinek is az áradások ártalmasak, szőleji jó borokat teremnek, fája tűzre, és épűletre van.”^[2]

Fényes Elek szerint: „Kolozsvár, (Glossing), német falu, Vas vmegyében, a német-ujvári uradalomban: 380 kath. lak. Zsankháza puszta ide tartozik.”^[3]

Vas vármegye monográfiája szerint: „Kolozsvár. Házszám 55, lélekszám 359. A lakosok németajkúak, r. kath. és ág. ev. vallásúak. Postája és távírója Németújvár. Birtokos Batthyány Fülöp herczeg.”^[4]

1910-ben 339, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Németújvárhoz csatolták. 2001-ben 147 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1926-ban épült.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]

[4]