Szabar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabar (Zuberbach)
Szabar
Szabar
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Bándol településrésze
Járás Burgenland
Polgármester Richard Omasits
Irányítószám 7463
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabar (Ausztria)
Szabar
Szabar
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 16′ 45″, k. h. 16° 21′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 45″, k. h. 16° 21′ 20″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabar témájú médiaállományokat.

Szabar (németül: Zuberbach, horvátul: Sabara) Bándol településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartomány Felsőőri járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Rohonctól 7 km-re délnyugatra a Kőszegi-hegység déli lábánál az azonos nevű patak mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést 1443-ban "Zabar" alakban említik először. Neve szláv eredetű lehet, ez alapján valószínűleg egyike a magyar honfoglalást megelőzően már itt állt szláv településeknek. 1444-ben "Zabor", 1452-ben "Sabar", 1457-ben "Zabal" néven említik a korabeli forrásokban.[1] Az Óvári család birtoka volt, de 1455-ben a Baumkirchner család szerezte meg. Az óvári uradalomhoz tartozott, majd 1475-ben a Baumkirchnerek a szalónaki uradalomhoz csatolták.[2] 1532-ben elpusztította a török, ezt követően horvátokkal telepítették be. Lakói oláh szabadságjoggal rendelkeztek. 1544-ben a Batthyány család birtoka lett. Egyházilag Incéd filiája volt.

Fényes Elek szerint "Szabar, Zugerbach, horvát falu, Vas vgyében, 304 kath. lak., kövecses határral. F. u. gr. Batthyáni nemzetség. Ut. p. Kőszeg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Szabar, 77 házzal és 424 r. kath. vallású, horvát lakossal. Postája Bándoly, távírója Rohoncz. Kath. temploma 1792-ben épült."[2]

1910-ben 431, túlnyomórészt horvát lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományához csatolták. 1971-ben Bándol része lett.

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templomát 1792-ben építették.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.