Grodnó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Grodnó (Grodnau)
Grodnau02v.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Máriafalva településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1388
Polgármester Reinhard Berger (SPÖ)
Irányítószám 7433
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népesség334 fő +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság413 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Grodnó (Ausztria)
Grodnó
Grodnó
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 22′ 32″, k. h. 16° 15′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 32″, k. h. 16° 15′ 49″

Grodnó (németül: Grodnau) Máriafalva településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 10 km-re északra, Máriafalvától 2 km-re északkeletre a Borostyánkői-hegység lábánál, a Grodnói-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve ősi szláv településre utal, mely a falu nevének felbukkanásától jóval régebben keletkezett. A mai települést 1388-ban "Kroghdnugh" néven említik először abban az oklevélben, melyben Zsigmond király a borostyánkői uradalmat a Kanizsai családnak adja zálogba. 1392-ben a Kanizsaiak az uradalom tulajdonát is megkapták. Azt ezt hitelesítő oklevélben a település "Karadna" néven szerepel. Lakói főként a borostyánkői uradalomhoz tartozó bányászok voltak. Fejlődését alapvetően a közeli borostyánkői kén és rézbányák határozták meg. 1636-ban a település a Batthyány család birtoka lett. 1669-ben földesurai Batthyány Pál és Kristóf a települést a pinkafői uradalomhoz csatolták. 1763-ban a gyimótfalvi uradalom része lett.

Vályi András szerint " GRODNAU. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Márjásdorfhoz nem meszsze, mellynek filiája, Borostyánkőhöz fél mértföldnyire, határbéli földgyei soványak lévén, harmadik Osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint " Grodnau, német falu, Vas vmegyében: 150 kath., 159 ágostai lak. A jormansdorfi urad. tartozik."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Grodnó, lakosainak száma 462, akik németajkúak. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Házszám 61. Postája Máriafalva, távírója Tarcsa, Szalónak."[3]

1910-ben 382, többségben német lakosa volt jelentős cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A településnek 1958-ig csak egy fa haranglába volt, ekkor épült fel mai temploma.

Nevezetességei[szerkesztés]

A település kisméretű Jézus Szíve templomát 1958-ban építették, jórészt Amerikába kivándorolt grodnóiak adományából.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1925. június 16-án Otto Muehl képzőművész, akcióművész, a bécsi akcionisták alapító tagja.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye

Külső hivatkozások[szerkesztés]