Baksafalva
| Baksafalva (Bocksdorf) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | község |
| Járás | Németújvári járás |
| Polgármester | Adolf Schabhüttl (LB) |
| Irányítószám | 7551 |
| Körzethívószám | 03326 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 813 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 80 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 244 m |
| Terület | 10,0 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| Elhelyezkedése | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 08′ 37″, k. h. 16° 10′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 37″, k. h. 16° 10′ 37″ | |
| Baksafalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baksafalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Baksafalva (németül: Bocksdorf) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Németújvártól 17 km-re északnyugatra a Strém-patak partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. 1409-ben "Baxafalva" néven a birtokos Girolti család oklevelében említik először. 1428-ban "Boxfolua", 1455-ben "Bagafalwa" néven szerepek a korabeli forrásokban.[2] 17. századtól általában már németül, "Pucksdorf , Pocksdorf" néven említik. 1469-ben a szalónaki uradalom része lett, mely akkor a Baumkirchner család zálogbirtoka volt. 1527-ben I. Ferdinánd király a rohonci és szalónaki uradalmakat Batthyány Ferencnek adta és ettől fogva a Batthyány család birtoka volt. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, de újjáépítették és németekkel telepítették be. 1621-ben súlyos pestisjárvány pusztított. A 19. század elején rövid ideig francia megszállás alatt állt. Plébániáját a 16. században alapították. 1580 körül lakói evangélikusok lettek. Első evangélikus lelkipásztora Gregor Mumenius volt. gróf Batthyány Ádám áttérése után a falu is újra katolikus lett. Plébániatemplomát 1777 és 1779 között építették.
Vályi András szerint "POKSZDORF. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Újvárhoz 3 mértföldnyire, földgye termékeny, legelője, fája tűzre, épűletre van, réttyei jó neműek, néha az áradások járják, szőlőhegye, és gyűmöltsös kertyei vagynak, Stájer Ország mellett fekszik, a’ hol keresetre módgyok van, első osztálybéli."[3]
Fényes Elek szerint "Baksafalu, Poksdorf, német falu, Vas vgyében, a stájer határszélen, 803 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. F. u. h. Batthyáni. U. p. Fürstenfeld."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint "Baksafalva r. kath. és ág. ev. lakosai túlnyomólag németajkúak. A házak száma 194, a lélekszám 1385. Postája és távírója Szt.-Elek. A község a Strém-patak mellett fekszik. Plébániája 1689-ben már virágzott. A kegyúri jogokat Kottulinszky Teodóra grófnő gyakorolja. Azelőtt a Batthyányiak voltak a földesurai. " [5]
1910-ben 1365 lakosa volt, ebből 1354 német, 8 magyar, 3 horvát.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1945 áprilisában a község területe hadszíntérré vált. A visszavonuló németek a lakosságnak parancsot adtak az evakuálásra, a hidakat felrobbantották, a hegyekben védelmi vonalakat építettek ki. Az oroszok a települést több irányból támadták, végül elfoglalták. A háború után a lakosság hozzálátott az újjáépítéshez. A közeli Mühlach áradása miatt a községet többször sújtotta árvíz is.
2001-ben 791 lakosából 786 német, 5 horvát.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1777 és 1779 között épült barokk stílusban.
- Szent Flórián kápolnáját 2002-ben emelték.
- I. világháborús emlékműve 1925-ben készült, a II. világháború után két új táblával egészítették ki.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal
- Baksafalva a dél-burgenlandi települések honlapján
- Baksafalva az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=[halott link]
