Baksafalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baksafalva (Bocksdorf)
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Kerület Németújvári járás
Rang község
Polgármester Adolf Schabhüttl (LB)
Irányítószám 7551
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség 801 fő (2009)[1] +/-
Népsűrűség 80 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 244 m
Terület 10,0 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baksafalva (Ausztria)
Baksafalva
Baksafalva
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 08′ 30″, k. h. 16° 10′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 30″, k. h. 16° 10′ 40″
Baksafalva weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baksafalva témájú médiaállományokat.

Baksafalva (németül: Bocksdorf) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvártól 17 km-re északnyugatra a Strém-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban is éltek emberek. 1409-ben "Baxafalva" néven a birtokos Girolti család oklevelében említik először. 1428-ban "Boxfolua", 1455-ben "Bagafalwa" néven szerepek a korabeli forrásokban.[2] 17. századtól általában már németül, "Pucksdorf , Pocksdorf" néven említik. 1469-ben a szalónaki uradalom része lett, mely akkor a Baumkirchner család zálogbirtoka volt. 1527-ben I. Ferdinánd király a rohonci és szalónaki uradalmakat Batthyány Ferencnek adta és ettől fogva a Batthyány család birtoka volt. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török, de újjáépítették és németekkel telepítették be. 1621-ben súlyos pestisjárvány pusztított. A 19. század elején rövid ideig francia megszállás alatt állt. Plébániáját a 16. században alapították. 1580 körül lakói evangélikusok lettek. Első evangélikus lelkipásztora Gregor Mumenius volt. gróf Batthyány Ádám áttérése után a falu is újra katolikus lett. Plébániatemplomát 1777 és 1779 között építették.

Vályi András szerint "POKSZDORF. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Újvárhoz 3 mértföldnyire, földgye termékeny, legelője, fája tűzre, épűletre van, réttyei jó neműek, néha az áradások járják, szőlőhegye, és gyűmöltsös kertyei vagynak, Stájer Ország mellett fekszik, a’ hol keresetre módgyok van, első osztálybéli." [3]

Fényes Elek szerint "Baksafalu, Poksdorf, német falu, Vas vgyében, a stájer határszélen, 803 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. F. u. h. Batthyáni. U. p. Fürstenfeld." [4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Baksafalva r. kath. és ág. ev. lakosai túlnyomólag németajkúak. A házak száma 194, a lélekszám 1385. Postája és távírója Szt.-Elek. A község a Strém-patak mellett fekszik. Plébániája 1689-ben már virágzott. A kegyúri jogokat Kottulinszky Teodóra grófnő gyakorolja. Azelőtt a Batthyányiak voltak a földesurai. " [5]

1910-ben 1365 lakosa volt, ebből 1354 német, 8 magyar, 3 horvát.[6] A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1945 áprilisában a község területe hadszíntérré vált. A visszavonuló németek a lakosságnak parancsot adtak az evakuálásra, a hidakat felrobbantották, a hegyekben védelmi vonalakat építettek ki. Az oroszok a települést több irányból támadták, végül elfoglalták. A háború után a lakosság hozzálátott az újjáépítéshez. A közeli Mühlach áradása miatt a községet többször sújtotta árvíz is.

2001-ben 791 lakosából 786 német, 5 horvát.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1777 és 1779 között épült barokk stílusban.
  • Szent Flórián kápolnáját 2002-ben emelték.
  • I. világháborús emlékműve 1925-ben készült, a II. világháború után két új táblával egészítették ki.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2009. december 21.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye
  6. http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103247&settlement_name=