Bejcgyertyános

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bejc szócikkből átirányítva)
Bejcgyertyános
Bejcgyertyános címere
Bejcgyertyános címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeVas
JárásSárvári
Jogállásközség
PolgármesterLendvai Veronika (független)[1]
Irányítószám9683
Körzethívószám95
Népesség
Teljes népesség418 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség14,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 47° 08′ 55″, k. h. 16° 55′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 55″, k. h. 16° 55′ 23″
Bejcgyertyános (Vas vármegye)
Bejcgyertyános
Bejcgyertyános
Pozíció Vas vármegye térképén
Bejcgyertyános weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bejcgyertyános témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bejcgyertyános község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kemenesháton található.

Megközelítése[szerkesztés]

A település központján, annak főutcájaként a 8439-es út húzódik végig, nagyjából délnyugat–északkeleti irányban, ezen érhető el déli szomszédja, Kám és a legközelebbi város, Sárvár felől is. Az ország távolabbi részei felől a 8-as, vagy a Pápa-Celldömölk-Sárvár közti 834-es főúton keresztól közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti.

Története[szerkesztés]

A hegyközségére a 18. századtól számos forrás utal. A mai település két falu: Bejc és Hegyhátgyertyános egyesüléséből keletkezett.[3] Borovszky Samu a 19. század elején írta a két községről:

Beicz, magyar község, 107 házzal és 547 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távirója Sárvár. Lakosai a földmívelésen kivül a szőlőmívelést és a kosárkötést űzik. Egykor az ikervári uradalomhoz tartozott. Gyertyános, magyar község, 45 házzal és 303 r. kath. lakossal. Postája Nyőgér, távírója Sárvár. Csinos kath. temploma 1862-ben épült. Lakosai szőllőműveléssel is foglalkoznak. Az ikervári uradalomhoz tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Pados Zsigmond független 1990–1994 Az 1990-es választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus adatbázisából csak annak végeredménye állapítható meg.[4]
Szabó István független 1994–2005 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 290 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 207 szavazatot szerzett meg, amivel 71,38 %-os eredményt ért el.[5]
Az 1998. október 18-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 246 érvényesen leadott szavazat 100 %-ával szerzett mandátumot.[6]
A 2002. október 20-án megtartott választáson a 297 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 251 szavazatot szerzett meg, amivel 84,51 %-os eredményt ért el.[7]
Németh Imre független 2005–2016 A 2005. december 18-án megtartott időközi választáson a 284 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 183 szavazatot szerzett meg, amivel 64,44 %-os eredményt ért el.[8]
A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 269 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 157 szavazatot szerzett meg, amivel 58,36 %-os eredményt ért el.[9]
A 2010. október 3-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 162 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.[10]
A 2014. október 12-én megtartott választáson a 194 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 167 szavazatot szerzett meg, amivel 86,08 %-os eredményt ért el.[11]
Lendvai Veronika független 2016 óta A 2016. április 3-án megtartott időközi választáson a 255 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 129 szavazatot szerzett meg, amivel 50,59 %-os eredményt ért el.[12]
A 2019. október 13-án megtartott választáson a 211 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 130 szavazatot szerzett meg, amivel 61,61 %-os eredményt ért el.[1]

Pados Zsigmond, a község rendszerváltás utáni első polgármestere a megelőző években egy ideig tanácselnökként is vezette a települést.

A településen 2005. december 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[8] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13]

2016. április 3-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[12] ezúttal az előző polgármester halála okán.[14]

Népessége[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
449
453
438
416
425
418
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 2,7% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,3%, református 0,9%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 0,7% (15% nem nyilatkozott).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szűz Mária neve római katolikus templom
  • Felsőbejci harangláb
  • Farkas-erdő
  • Mária Terézia forrás

Híres emberek[szerkesztés]

Nevezetes szülöttei[szerkesztés]

  • Bejci Németh Antal XIX. században élt tanfelügyelő. Esztergom, Komárom és Győr vármegyék felügyelője, a győri tankerület főigazgatója, Pozsony képviselő-testületének tagja. Munkássága elismeréseként királyi tanácsosi, majd nemesi címet kapott.
  • Solymos Rezső az Erdészeti Tudományos Intézet kutatóprofesszora. Kidolgozta a 21. század természetközeli erdőgazdálkodásának tudományos megalapozását szolgáló erdőfelújítási és erdőnevelési eljárásokat.
  • P. Zsoldos Imre Tajvanon szolgáló missziós pap, költő. A tajpeji katolikus egyetem francia tanszékének vezetője. Verseskötete Magyarországon a Rím Kiadó jóvoltából jelent meg.
  • Szovák Kornél Széchenyi-díjas és Fraknói Vilmos-díjas klasszika-filológus, középkorkutató. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézete Medievisztika Tanszékének egyetemi docense. (Sárváron született, itt nőtt fel.)

Testvértelepülése[szerkesztés]

Szlovénia Gyertyános, Szlovénia.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Falutörténet (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2018. január 2.)
  4. Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. a b Bejcgyertyános települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). static.valasztas.hu. Országos Választási Iroda, 2005. december 18. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  9. Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  10. Bejcgyertyános települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  11. Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  12. a b Bejcgyertyános települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 3. [2019. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  13. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  14. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  15. Bejcgyertyános Helységnévtár
  16. Archivált másolat. [2018. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)

További információk[szerkesztés]

  • Polány István 1939: Egy magyar falu története. Magyar Gazdák Szemléje XLIV május, 183–199.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]