Karácsfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Karácsfa (Hagensdorf im Burgenland)
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Szentkút része
Járás Burgenland
Polgármester Gerhard Schrantz
Irányítószám 7522
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 850 m
Terület 1,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karácsfa (Ausztria)
Karácsfa
Karácsfa
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 01′, k. h. 16° 27′Koordináták: é. sz. 47° 01′, k. h. 16° 27′
Karácsfa weboldala

Karácsfa (németül: Hagensdorf im Burgenland) Szentkút településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvártól 10 km-re délkeletre a Strém bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Karácsfát 1221-ben "Villa Karachon" alakban említik először. 1369-ben "Karachunfalua", 1418-ban "Karachonfalua" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A monyorókeréki váruradalomhoz tartozott. 1482-ben a monyorókeréki pálosoké lett.[1] Neve a régen a magyarban személynévként is használatos karácsony főnévből származik. Német neve csak évszázadokkal később 1618-ban bukkan fel először "Haderstorff" alakban. Templomát, melyet Szent Kozma és Damján vértanúk tiszteletére szenteltek 1428-ban említik először. A templom a falutól keletre emelkedő dombháton állt, melyet ma a falu temetőként használ. 1788-ban bontották le. A dombot ma is kivehető árok és sáncok övezik, mely alapján feltételezhető, hogy a templom egykor erődített volt. A falut 1532-ben felégette a török. 1538-ban és 1553-ban 33, 1599-ben 29 portát számláltak a településen. 1656-ban a szentkúti plébániához csatolták. A 18. század folyamán több hullámban svábokat telepítettek itt le. 1788-ban a régi templom lebontva annak anyagából a mai helyen ma is álló templomot építettek, melyet 1789-ben szenteltek fel. Az új templom felépültével megalapították a karácsfai plébániát, melyhez Lovászad és Németbükkös is hozzátartozott. 1787-ben 71 házban 467 lakos élt itt, 1804-ben 79 háza és 463 lakosa, 1819-ben 80 háza és 461 lakosa, 1828-ban 80 háza és 477 lakosa volt a településnek. 1843. április 21-én egy hatalmas tűzvészben 70 ház égett le, de a templom és a plébánia megmenekült. Az ezt követő újjáépítés után alakult ki a település mai utcaképe. 1850-ben megalakult a helyi tűzoltóegylet. 1857-ben 84 ház állt a faluban 442 lakossal.

Vályi András szerint " KARACSFA. Hagensdorf. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pinkavize mellett Csákányhoz 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, lakosai dolgosak, lovakkal is kereskednek javaik középszerűek." [2]

Fényes Elek szerint " Karácsfa, (Hagensdorf), német falu, Vas vmegyében, ut. p. Körmend. Lakja 480 kath., kik szép lovakat nevelnek. Kath. paroch. templom. Birja gr. Erdődy." [3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Karácsfa, 81 házzal és 375 németajkú r. kath. lakossal. Postája Pinka-Mindszent, távírója Körmend. Kath. temploma 1700-ban épült. Földesurai az Erdődy grófok voltak." [4]

A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Körmendi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték. A bevonuló osztrák csendőrség ellen azonban 1921-ben magyar szabadcsapatok léptek fel, melyeknek egyik vezetője Erdődy Tamás gróf volt. Az összecsapások során a gróf felesége is megsebesült. A határkijelölésekor (delimitáció) a német többségű község Lovászad községgel együtt Ausztria mellett nyilatkozott. 1950-ben felépült az új iskolaépület. 1971-ben Karácsfát három másik községgel együtt közigazgatásilag Szentkúthoz csatolták. 2001-ben 274 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1789-ben épült.
  • Karácsfa és Lovászad között egy lapos dombháton fekszik egy sánccal és árokkal körülvett kúpszerű domb, ami ma mindkét településnek temetőként szolgál. A dombon állt korábban a karácsfai templom, amit 1788-ban lebontottak. Az erődítések eredete tisztázatlan, lehet hogy a templom, de lehet hogy egy korábbi kisebb várhoz tartoztak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye