Farkasfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Farkasfa
Farkasovci3.JPG
Közigazgatás
Település Szentgotthárd
Alapítás éve1350, első írásos emlék
Városhoz csatolás 1983
Irányítószám 9981
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Távolság a központtól6,4 km
Elhelyezkedése
Farkasfa (Magyarország)
Farkasfa
Farkasfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 13″, k. h. 16° 18′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 13″, k. h. 16° 18′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasfa témájú médiaállományokat.

Farkasfa (németül Farkischdorf, korábban Farkerstorff, szlovénül Farkašovci) egykor önálló község, 1983 óta Szentgotthárd része. Az Őrségben fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. A falu lakói mellett ekkoriban igen sok szlovén is volt. A falu erdőirtás területén keletkezett.

Első írásos említése 1350-ből való Farkasfalua néven. A falva, ill. falu végződés lerövidüléséből lett a település neve Farkasfa. 1548-ban létezett Felső- és Alsófarkasfa is (Also et felsew Farkasfalwa). További említései 1581 utraque Farkasffalwa. A 14. században Nagykanizsa és Fölöstöm (Fürstenfeld) közötti kereskedelmi út itt is áthaladt, s itt volt az apátság vámszedő helye.

A falut a törökök 1664-ben felégették, de már korábban is adózásra kényszerültek lakosai, ha el akarták kerülni a pusztítást. Török támadás miatt pusztult el 1593-ban Alsófarkasfa.

Napjainkban a községnek vannak cigány lakosai is. Még ma is megtalálható az 1980-as években épült meteorológiai állomás épülete, amely ugyan ma is üzemel, de személyzete nincsen. 2000-ben épült a Szent Anna-templom ma a falu legnagyobb nevezetessége.

Valamikor a faluban állt egy népi-műemlék ház, amit 1804-ben építettek. Azóta ezt lebontották és a szombathelyi múzeumfaluban építették fel újra.

A 2000-es években felmerült a falu önállósodási lehetősége Szentgotthárdtól, mivel más, a városhoz csatolt településhez képest (így Máriaújfalu, Rábakethely) távolabb fekszik tőle. Az erről kiírt népszavazás azonban nem a várt eredményt hozta, ezért a falu Szentgotthárd része maradt.

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 696. o. ISBN 963-85773-5-5  
  • Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban (Budapest, 1932)

Külső hivatkozások[szerkesztés]