Farkasfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Farkasfa
Farkasovci3.JPG
Közigazgatás
Település Szentgotthárd
Alapítás éve1350, első írásos emlék
Városhoz csatolás 1983
Irányítószám 9981
Népesség
Teljes népesség ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság255 m
Távolság a központtól6,4 km
Elhelyezkedése
Farkasfa (Magyarország)
Farkasfa
Farkasfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 13″, k. h. 16° 18′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 54′ 13″, k. h. 16° 18′ 58″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Farkasfa témájú médiaállományokat.

Farkasfa (németül Farkischdorf, korábban Farkerstorff, szlovénül Farkašovci) egykor önálló község, 1983 óta Szentgotthárd része. Az Őrségben fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban a szentgotthárdi ciszterci apátság birtoka volt. A falu lakói mellett ekkoriban igen sok szlovén is volt. A falu erdőirtás területén keletkezett.

Első írásos említése 1350-ből való Farkasfalua néven. A falva, ill. falu végződés lerövidüléséből lett a település neve Farkasfa. 1548-ban létezett Felső- és Alsófarkasfa is (Also et felsew Farkasfalwa). További említései 1581 utraque Farkasffalwa. A 14. században Nagykanizsa és Fölöstöm (Fürstenfeld) közötti kereskedelmi út itt is áthaladt, s itt volt az apátság vámszedő helye.

A falut a törökök 1664-ben felégették, de már korábban is adózásra kényszerültek lakosai, ha el akarták kerülni a pusztítást. Török támadás miatt pusztult el 1593-ban Alsófarkasfa.

Napjainkban a községnek vannak cigány lakosai is. Még ma is megtalálható az 1980-as években épült meteorológiai állomás épülete, amely ugyan ma is üzemel, de személyzete nincsen. 2000-ben épült a Szent Anna-templom ma a falu legnagyobb nevezetessége.

Valamikor a faluban állt egy népi-műemlék ház, amit 1804-ben építettek. Azóta ezt lebontották és a szombathelyi múzeumfaluban építették fel újra.

A 2000-es években felmerült a falu önállósodási lehetősége Szentgotthárdtól, mivel más, a városhoz csatolt településhez képest (így Máriaújfalu, Rábakethely) távolabb fekszik tőle. Az erről kiírt népszavazás azonban nem a várt eredményt hozta, ezért a falu Szentgotthárd része maradt.

Források[szerkesztés]

  • Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 696. o. ISBN 963-85773-5-5  
  • Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban (Budapest, 1932)

Külső hivatkozások[szerkesztés]