Felsőszénégető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőszénégető (Oberkohlstätten)
Felsőszénégető látképe
Felsőszénégető látképe
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Alsószénégető településrésze
Járás Burgenland
Alapítás éve1597
Polgármester Leonhard Schneemann
Irányítószám 7435
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőszénégető (Ausztria)
Felsőszénégető
Felsőszénégető
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 16° 20′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 15″, k. h. 16° 20′ 25″

Felsőszénégető (németül Oberkohlstätten) Alsószénégető településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kőszegi-hegységtől északra egy dombvonulat oldalában 550 m magasan fekszik, közigazgatásilag Alsószénégetőhöz tartozik.

Története[szerkesztés]

Határában vaskori sírhalom található és egy római kori temetőt is feltártak a 19. században. A 16. században alapított település, ahol az uradalmi kohókhoz égettek faszenet. Első írásos említése 1597-ben "ZenEgeto" néven történt. Alsó- és Felsőszénégető 1640-ben vált ketté. A településnek 1697-től csak fa haranglába állt, melyet 1756-ban a templom felépítése után bontottak le. Templomát 1747-ben építették, plébániáját 1777-ben alapították és hozzácsatolták a korábban Lékához tartozó Alsószénégető és a Máriafalvához tartozó Szalónakhuta községeket.

Vas vármegye monográfiája szerint " Felső-Szénégető kis német falu 34 házzal és 230 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája Gyöngyösfő, távírója Léka. Határában vaskorszakbeli sírhalom van."[1]

1910-ben 194, túlnyomórészt német lakosa volt. Önkéntes tűzoltóegylete 1912-ben alakult. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1950-ben bevezetették az elektromosságot és megépült a vízvezeték hálózat. Plébániáját 1969-ben építették. 1971-ben Alsószénégetőhöz csatolták. Tűzoltószerháza 1996-ban épült. A falunak ma mintegy 200 német lakosa van.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Lénárdnak szentelt plébániatemplomát 1747-ben építették, tornya eredetileg fából készült. 1800-ban átépítették, 1972-ben, majd 1994-ben renoválták.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye