Újhegy (Ausztria)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újhegy (Neuberg im Burgenland)
Pfarrkirche neuberg im burgenland.JPG
Újhegy címere
Újhegy címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Németújvári járás
Polgármester Daniel Neubauer (ÖVP)
Irányítószám 7535
Körzethívószám 03327
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népesség
  • 954 fő (2016. jan. 1.)
  • 978 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség58 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság360 m
Terület17,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újhegy (Ausztria)
Újhegy
Újhegy
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 10′ 30″, k. h. 16° 15′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 30″, k. h. 16° 15′ 15″
Újhegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újhegy témájú médiaállományokat.

Újhegy (németül: Neuberg im Burgenland, horvátul: Nova Gora) község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvártól 15 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

A települést a horvát betelepülők második nagy hulláma alapította, akik az 1532-es török hadjárat pusztításai után érkeztek a nyugat-magyarországi területekre. Első írásos említése 1576-ban a németújvári uradalom adóösszeírásában történt "Nowaghora" alakban. Eszerint ekkor 67 hűbéres jobbágy, összesen 350 lakos élt a településen, mind horvátok. Lakói robottal és természetbeni adózással tartoztak szolgálni a németújvári uradalomnak és urának a Batthyány családnak. 1670-ben Batthyány Kristóf 4000 aranyért zálogba adta Kisfaludy Katalinnak és az ő révén a Lengyel család 72 évig volt a falu birtokosa, mígnem 1742-ben gróf Batthyány Lajos 5000 rajnai aranyért újra vissza nem váltotta. A települések abban az időben a falusi bírók irányítása alatt állottak, akiknek szerepét ma a polgármesterek töltik be. A plébániai iratokból kiderül, hogy 1832-ben építették a település első iskoláját. Első tanítója a szenteleki Svetics Ferenc volt, aki több mint száz gyereket tanított horvát nyelven.

Fényes Elek szerint " Ujhegy, (Neuberg), horvát falu, Vas vmegyében, a német-ujvári uradalomban, hegyes, sovány vidéken: 700 kathol. lak., kőbányával, szép erdővel."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint " Ujhegy, nagy falu, 203 házzal és 1164 horvát- és németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája Puszta-Szent-Mihály, távírója Német-Ujvár."[3]

A 20. század elején számos helybeli vándorolt ki Amerikába, különösen az 1905-ös esztendőben. 1939-ig összesen 462 újhegyi lakos vándorolt ki az Egyesült Államokba és Kanadába. 1910-ben 1237 lakosából 969 horvát, 257 német, 10 magyar. Az első világháborúban 36 helyi férfi lakos esett el. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1938-ban az Anschluss után Újhegyet is Stájerországhoz, a fürstenfeldi kerülethez csatolták. 1945 elején érte az első bombatámadás a települést. Az amerikai légierő gépei mintegy 60 bombát dobtak le ide, de emberéletben szerencsére nem esett kár. A németek április 11-én kiürítették a települést, ahova egy nappal később bevonultak az orosz csapatok. A harcokban öt német és egy orosz katona esett el, akik a temetőben vannak eltemetve. A helyi horvát lakosság jól megérttette magát a szintén szláv nyelvet beszélő oroszokkal és hamar barátságot kötött velük. Az oroszok 1946-ig maradtak a községben. A második világháborúban összesen 350 helyi férfi vett részt a Wehrmacht kötelékében, közülük 51-en elestek, 23-an eltűntek.

A háború után megkezdődött az újjáépítés. Előbb egy provizórikus választmány vezette a falut Stefan Dobrovics plébános vezetésével, majd Josef Kulovitsot választották polgármesterré, aki 1948-ig irányította a települést. 1950-ben a házakba bevezették az elektromos áramot, majd 1952-ben megkezdődött a vízvezeték kiépítése. A hálózat 1957-re készült el teljesen. 1961-ben elkészült az új községháza. 1963-ban a közvilágítás kiépítése történt meg, 1968-ban új iskola épült. 1972-ben megindult a csatornahálózat kiépítése.

2001-ben 1072 lakosból 657 német, 406 horvát, 3 magyar, 6 egyéb nemzetiségű volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma 1742-ben még kápolnának épült. A mai istenházát 1888-ben építették fel.
  • 1995-ben Szent Hubertusz, a vadászok védőszentje tiszteletére építettek kápolnát a településen.
  • Szent Flórián képe látható a tűzoltószerház épületén.
  • Világháborús emlékmű.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye