Mészvölgy
| Mészvölgy (Kalch) | |
 | |
| Mészvölgyi panoráma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Vasdobra településrésze |
| Járás | Vasdobra |
| Alapítás éve | 1387 |
| Polgármester | Helmut Sampt (ÖVP) |
| Irányítószám | 8385 |
| Forgalmi rendszám | JE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 16° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 16° 00′ 38″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mészvölgy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mészvölgy (németül: Kalch, szlovénül: Strigarjava) Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Gyanafalvától 15 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében, a Lendva patak völgyében, a szlovén határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1387-ben "Mezpesth" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[1] Eredeti neve Mészpest volt, ami mészégető kemencét jelöl. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta.
1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka. 1720-ban 12 házat számláltak a településen. 1787-ben 40 házában 228 lakos élt. 1830-ban 37 háza volt 283 lakossal. 1857-ben 48 házat és 322 lakost számláltak itt.
Vályi András szerint " KALK. Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, Dobrának filiája."[2]
Fényes Elek szerint " Kalch, német-falu, Vas vármegyében, a stájer határszélen, a dobrai uradalomban, 283 kath. lak."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint " Kalch, stájer határszéli német község, a Lendva patak mellett. Lakosainak száma 397, vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. A házak száma 57. Postája Dobra, távírója Gyanafalva."[4]
1910-ben 332, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriához csatolták. 1971-ben Vasdobrához csatolták. 2001-ben 254 lakosa volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Külső hivatkozások[szerkesztés]
