Várszentmiklós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Várszentmiklós (Sankt Nikolaus)
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Németújvár településrésze
Járás Burgenland
Polgármester Peter Vadasz (ÖVP)
Irányítószám 7540
Körzethívószám 03322
Forgalmi rendszám GS
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várszentmiklós (Ausztria)
Várszentmiklós
Várszentmiklós
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 02′ 45″, k. h. 16° 20′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 02′ 45″, k. h. 16° 20′ 00″

Várszentmiklós (németül: Sankt Nikolaus, horvátul: Sveti Mikula) Németújvár településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Németújvár központjától 1 km-re délkeletre a Strém-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település története 1545-ig nyúlik vissza, amikor Batthyány Ferenc (horvát bán) 20 szlavóniai horvát családot telepített le ide. Az új telepesek 12 évre szóló adómentességet kaptak. A Szent Miklós templom már ebben az évben felépült és rövidesen a Németújvár környéki, önálló templommal még nem rendelkező települések horvát anyanyelvű lakosságának temploma lett. A német falvak a németújvári Szent Jakab templomot, míg a magyarok az ágoston-rendi barátok templomát használták plébániatemplomként. 1822-ig a szomszédos Felsőmedves lakói is ide, a templom köré temetkeztek. 1580-ban a várszentmiklósi templom is a protestánsoké lett és 1633-ig evangélikus lelkészek szolgáltak benne. 1598-ban 10 ház állt a településen, melyek többsége 1605-ben a Bocskai-felkelés során elpusztult amikor hajdúk a környező településekkel együtt felégették. 1633-ban Batthyány Ádám áttérése után a templom újra a katolikusoké lett, szolgálatát 1649-től a németújvári ferencesek látták el. A településen 1643-ban 33 ház állt 159 lakossal. A templom sokáig iskolaként is működött, ahova 1824-ig a felsőmedvesi gyerekek is jártak. 1828-ban a településen 27 ház állt 169 lakossal. 1857-ben 39 házában 233 lakos élt.

A településnek hatalmas csapást jelentett, amikor 1890-ben a filoxéra járvány elpusztította a szőlőültetvényeket. Az 1897. május 14-én kitört tűzvész a felújítás alatt álló templomot teljesen elpusztította. Ezután a templomot addig övező kerítőfalat lebontották és az új templomot már a mai helyére építették. A mai templomot 1907. szeptember 22-én szentelték fel.

Vályi András szerint "SZENT MIKLÓS. Horvát falu Vas Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Újvárhoz nem meszsze, határja meglehetős. " [1]

Fényes Elek szerint "Szent-Miklós, Nikla, német-horvát falu, Vas vmegyében, a n. ujvári uradalomban, 255 kath. lak. paroch. szentegyházzal. Ut. p. Szombathely."[2]

Vas vármegye monográfiája szerint "Szent-Miklós, 45 házzal és 310 r. kath. és ág. ev. vallású, németajkú lakossal. Postája és távírója Németujvár. Plébániája 1660. óta áll fenn. Jelenlegi temploma e század elején épült. Birtokos herczeg Batthyány Fülöp."[3]

1910-ben 250, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1907-ben építették a leégett korábbi templom helyett.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  2. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye