Döbör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Döbör (Doiber)
Doiber von Osten, Panorama.jpg
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Rábaszentmárton településrésze
Járás
Alapítás éve1387
Polgármester Franz Kern (SPÖ)
Irányítószám 8383
Forgalmi rendszám JE
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Terület3,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Döbör (Ausztria)
Döbör
Döbör
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 55′ 15″, k. h. 16° 06′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 15″, k. h. 16° 06′ 45″

Döbör (németül: Doiber, szlovénül: Dobrica) Rábaszentmárton településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Gyanafalvától 2 km-re délre, a Rába jobb partján fekszik.

Döböri panoráma

Története[szerkesztés]

A települést 1387-ben "Dubricha" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott.[1] 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta. 1529-ben és 1532-ben feldúlta a Bécs vára ellen vonuló török. 1605-ben a Rába völgyével együtt Bocskai hajdúi dúlták fel. 1607-ben a dobrai uradalom a Batthyány család birtoka lett. 1683-ban újra feldúlták a Bécs ellen vonuló török hadak. 1787-ben 33 házában 212 lakos élt. 1828-ban 41 háza volt 277 lakossal. 1857-be 52 házat és 336 lakost számláltak a településen.

Vályi András szerint "DÖBÖR. Fejber Döbör. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Szent Mártonnak 516szomszédságában, ’s ennek filiája, Szent Gothárdtól más fél mértföldnyire, határja középszerű, tulajdonságai külömbfélék, második Osztálybéli ."[2]

Fényes Elek szerint "Döbör, német falu, Vas vgyében, a dobrai uradalomban, 308 kath. lak., fenyves erdővel."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint "Döbör, r. kath. német község, a Rába mellett, a tervezett gyanafalva-muraszombati vasút mentén. Házainak száma 67, lélekszáma 394. Postája Rába-Szt.-Márton, távírója Gyanafalva."[4]

1910-ben 402, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriának ítélték és 1921-ben Burgenland tartomány része lett. 1971-ben közigazgatásilag Rábaszentmártonhoz csatolták. 2001-ben 253 lakosa volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Utikápolna.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában (Budapest, 1890)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye

Külső hivatkozások[szerkesztés]