Őriszentmárton
| Őriszentmárton (Sankt Martin in der Wart) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Felsőőr településrésze |
| Járás | Felsőőr |
| Polgármester | Gerhard Pongracz (SPÖ) |
| Irányítószám | 7400 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 16° 14′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 16° 14′ 15″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Őriszentmárton témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Őriszentmárton (németül: Sankt Martin in der Wart, horvátul: Sveti Martin) Felsőőr városrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőőrtől 2 km-re északkeletre a Zickenbach partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1479-ben "Zenthmarthon" alakban említik először, de ennél sokkal régebbi alapítású, hiszen temploma a 13. században már állt. 1486-tól a vörösvári uradalom része volt.[1] 1532-ben elpusztították a Kőszeg várát ostromló török sereg portyázó segédhadai, de újjáépítették. Lakói 1580 körül felvették a református vallást. Mai katolikus temploma 1697-ben épült (1755-ben átépítették), plébániáját 1698-ben alapították újra, anyakönyveit 1725-től vezetik.
Vályi András szerint „ Őri Sz. Márton. Magyar falu Vas Várm. földes Ura Gr. Erdődy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Őrhöz nem meszsze; határja jól termő."[2]
Fényes Elek szerint „ Őri-Szent-Márton, német falu, Vas vmegyében, 325 kath. lak., paroch. szentegyházzal. Földei a völgyekben jók; rétjei kövérek; erdeje kicsiny. F. u. gr. Erdődy György. Ut. p. Szombathely."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint „ Őri-Szent-Márton, 42 házzal és 301 németajkú, r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Felső-Eör. Plébániája 1698-ban állíttatott vissza. Kegyura gróf Erdődy Gyula. Földesura az Erdődy-család volt."[4]
Önkéntes tűzoltóegylete 1903-ban alakult, miután egy tűzvészben az iskolaépület is leégett. 1910-ben 275, túlnyomórészt német lakosa volt. 1914-ben épült fel az új iskola épülete, amely ma közösségi házként működik. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben Felsőőrhöz csatolták. Ma 85 házában 230 lakos élt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1697-ben épült, 1755-ben átépítették.
- Hősi emlékműve 1962-ben készült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
