Badafalva
| Badafalva (Weichselbaum) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Járás | Gyanafalvi járás | ||
| Polgármester | Willibald Herbst | ||
| Irányítószám | 8382 | ||
| Körzethívószám | 03329 | ||
| Forgalmi rendszám | JE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 720 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 239 m | ||
| Terület | 12,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 56′ 38″, k. h. 16° 11′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 38″, k. h. 16° 11′ 08″ | |||
| Badafalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Badafalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Badafalva (németül Weichselbaum) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A Rába balpartján terül el, a magyar határtól 800 m-re, Szentgotthárdtól 7 km-re nyugatra.
A kataszteri közösségek Horvátfalu, Pócsfalu és Weichselbaum.[2]
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1187-ből származik Badofalu néven. A szentgotthárdi apátság birtokát képezte, amit 1183-ban alapítottak és egy év múlva megkezdődött a letelepedés környéken, így az apátság legrégibb településének számít, s III. Orbán pápa levelében is említést találunk róla, amely mint majort jelöli meg. Fekvéséből következik, hogy erdőirtáson, ill. talajszárításon keletkezett. További említései még 1350 Badafolua, 1538 Bodafalwa, 1552 Bodofalva.
A 16. században közepes nagyságú faluként szerepel. 1664-ben részben itt állt a keresztény sereg tábora, ami a szentgotthárdi ütközetben csapott össze az oszmán-törökökkel. A harcok során a falu elpusztult, s a század végén többségében németeket telepítettek a faluba. A ciszterek 12–13. századi telepítése során szlávok (szlovénok) is kerülhettek a vidékre.
A faluban a ciszterek szőlőtermelést honosítottak meg, ami napjainkban is tart. 1788-ban épült fel a badafalvai kegytemplom. Innen 3 km-re egy hegyen található a Máriakép-kápolna, mely búcsújáróhely 1749 óta.
A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott, majd Ausztriához került.
Lakossága[szerkesztés]
1910-ben 1639 lakosából 1559 fő német, 30 magyar, 50 egyéb nemzetiségű volt.
2001-ben 796 lakosából 783 német, 4 magyar, 2 szlovén, 2 cseh, 5 egyéb nemzetiségű volt.[3]
Irodalom[szerkesztés]
- Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban (Budapest 1932)
- Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 810. o. ISBN 963-05-6800-4
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
- ↑ http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=103302&settlement_name=[halott link]
