Gyimótfalva
| Gyimótfalva (Jormannsdorf) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Tarcsafürdő településrésze |
| Járás | Tarcsafürdő |
| Alapítás éve | 1388 |
| Polgármester | Ernst Karner (ÖVP) |
| Irányítószám | 7431 |
| Körzethívószám | 03353 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 545 fő |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 354 m |
| Terület | 4,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 50″, k. h. 16° 13′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 50″, k. h. 16° 13′ 19″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyimótfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gyimótfalva (németül Jormannsdorf) Tarcsafürdő településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Felsőőrtől 6 km-re északra fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott. Határában vaskori sírhalom található.
A mai települést 1388-ban "Gyarmanusfalva" néven említik először. Valószínűleg már a 13. századtól a borostyánkői uradalom részeként a Németújvári grófok birtoka volt. 1388-tól azn uradalommal együtt a Kanizsaiak birtoka, akik gótikus kápolnát építenek itt. 1486-ban az alsó-ausztriai Königsberger családé lett. 1591-ben említik először a Königsbergek itteni udvarházát, a későbbi Batthyány-kastély elődjét. Az uradalmat 1644-ben Batthyány Ádám vásárolta meg. 1701-ben piactartási jogot kapott, mely nagyban elősegítette fejlődését. A Rákóczi-szabadságharc idején többször érte kuruc támadás, majd 1713-ban pestisjárvány pusztított. Az itteni parasztok életét az elviselhetetlen robotterhek is nehezítették.
Fényes Elek szerint " Jormensdorf, (Gyirmótfalva), német falu, Vas vmegyében: 144 kath., 185 ágostai lak. Feje egy uradalomnak, mellyet gr. Batthyáni Ferencz bir, s melly annyira bővelkedik nyulakban, hogy volt esztendő, mellyben az urbéri vadászaton 900 lövetett. Ut. post. Kőszeg."[1]
Vas vármegye monográfiája szerint " Gyimótfalva, 42 házzal és 314 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája és távírója Tarcsa. Határában vaskori sírhalom van. Gótikus temploma nagyon régi. A gróf Batthyány-családnak itt régi, érdekes várkastélya van, mely szép, vadregényes park közepén fekszik."[2]
1910-ben 291, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1971-ben közigazgatásilag Tarcsafürdőhöz csatolták.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Annatiszteletére szentelt római katolikus temploma 1330 körül épült gótikus stílusban. Bejárata mellett a falon levő márványtábla Baltasar von Samnitz császári tiszt síremléke, aki a török üldözése közben sebesült meg és itt halt meg 1683. augusztus 19-én.
- A Batthyány-kastélyt 1624 és 1626 között a Königsberg család építtette, 1627-ben bővítették, 1644-ben került a Batthyányak tulajdonába. 1790-ben gróf Batthyány József bővíttette és angolparkot létesített körülötte. 1956-ig volt a család tulajdona. 1948-ban mezőgazdasági iskola, majd 1957-től szállodaként működik.
- A falu felett 700 m-re keletre Madonna szobor áll, melyet az 1917-ben itt halálos balesetet szenvedett Szmrecsányi István tábornok emlékére emeltek.
Híres emberek[szerkesztés]
Itt született 1717-ben Trattner János Tamás híres bécsi nyomdász.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Tarcsafürdő weboldala
- Gyimótfalva a dél-burgenlandi települések weblapján
- A tarcsafürdői katolikus plébánia honlapja
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
