Csejke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csejke (Eisenberg an der Pinka)
Csejke központja a templommal
Csejke központja a templommal
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang Németlövő-Csejke része
Járás Németlövő-Csejke
Alapítás éve1157
Polgármester Franz Wachter (ÖVP)
Irányítószám 7474
Forgalmi rendszám OW
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csejke (Ausztria)
Csejke
Csejke
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 10′ 45″, k. h. 16° 25′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 45″, k. h. 16° 25′ 30″
A Wikimédia Commons tartalmaz Csejke témájú médiaállományokat.

Csejke (1899-ig Cséke, németül: Eisenberg an der Pinka, horvátul: Čjeka) Németlövő-Csejke északi településrésze Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Felsőőrtől 25 km-re délkeletre, Szombathelytől 20 km-re délnyugatra, a Vas-hegy lábánál, a magyar határ mellett fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a magyar Cseke személynévből való, melynek eredete a magyar csekik (= növésben elmarad) ige, de lehet cseke (= mélyvízű gázló) jelentése is. Német neve 1924-ig Schauka, mely a magyarból való, ezután a Vashegyről Eisenbergnek nevezték el.

Története[szerkesztés]

A római korban már fejlett bortermelés folyt ezen a vidéken. Csejke első írásos említése 1157-ben "Chegge" néven történt. 1244-ben "villa Cheyka", 1455-ben "Cheyke", 1475-ben "Cheke" alakban említik.[1] Pinkaóvár uradalmához tartozott. Lakói a középkorban vaskohászattal foglalkoztak. 15. századi pálos borospincéinek romjai nemrég még látszottak. 1927-ben a Vashegyen 5000 darabból álló középkori éremlelet került elő. A 14. században a Csák nembeli Óváriaké. Óvári János birtokait, köztük Csejkét Hunyadi János 1452-ben Vági Somos Jánosnak, 1455-ben pedig Baumkircher Andrásnak adta zálogba. 1529-ben és 1532-ben elpusztította a török. 1544-ben a falu a Batthyány család birtoka lett, akik a szalónaki uradalomhoz csatolták.

Vályi András szerint " CSEKE. Csőaka. Német falu Vas Vármegyében, földes Ura Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Kereszteshez nem meszsze, ’s ennek filiája, határja közép termékenységű, erdeje elegendő, és a’ szomszéd Vashegyí szőlö hegyben jó módgya a’ pénz keresetre, egyéb középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint " Cseke, Schwäkä, német falu, Vas vgyében, 390 kath. lak. Birja gr. Batthyáni cs. Szőlőhegye jó bort adna, de felette sovány. Ut. p. Kőszeg."[3]

Vas vármegye monográfiája szerint " Cséke 539 lakosa németajkú és r. katholikus. A házak száma 91. Postája Német-Keresztes, távirója Szombathely. Kath. temploma 1751-ben épült. A községben dalárda is van."[4]

1910-ben 514, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szombathelyi járásához tartozott. 1971-ben közigazgatásilag Németlövővel egyesítették.

Csejke központja a hősi emlékművel

Nevezetességei[szerkesztés]

Idősebb Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1751-ben építették.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1896–1914.   Vas vármegye