Vita:Muraszombat

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Doncsecz 13 évvel ezelőtt a(z) Családok Muraszombatban a 18. sz. közepén témában

Vendvidéki Köztársaság kategória[szerkesztés]

Miért szerepel ez a kategória a cikkben? Szerintem ennek inkább fordítva lenne értelme. Ha pl: lenne egy Muraszombat kategória, és abba beletartozna a Vendvidéki Köztársaság. De fordítva? Ennek mi az értelme? Tudnál hasonló példát mutatni a wikin ami hasonlít erre az esetre?--Nmate vita 2009. április 25., 17:32 (CEST)Válasz

Hasonló példa nincs sajnos, de nem hiszem, hogy okvetlenül másnak a példájára kellene mindent csinálni, holott önállóan is cselekedhetünk. Ez az első ilyen kategória, eddig nem volt vele semmi gond. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. április 25., 17:39 (CEST)Válasz
Háát. Azért ez nem nagyon logikus. Ugyanis ez egy földrajzi tárgyú cikk.--Nmate vita 2009. április 25., 17:44 (CEST)Válasz

Hogyan? Egy város nem lehet kizárólag földrajzi témájú. Több kategória is tartozik ide, mint gazdasági, politikai, közigazgatási, stb. Mint mondtam azért passzol ide, mert innen indult a köztársaság megszervezése, ez volt a fővárosa, itt is verték le. A terület egyéb pontjait hiába szállta meg a köztársaság katonailag, leginkább Muraszombatot tudta jobban kézben tartani, míg meg nem jöttek a vörösök. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. április 25., 17:49 (CEST)Válasz

Maradjunk annyiban, hogy nem fogom eltávolítani ezt a kategóriát a cikkből. --Nmate vita 2009. április 25., 18:04 (CEST)Válasz

Ok, megegyeztünk. [törölt kép] DoncseczTöj njaš znán. 2009. április 25., 18:06 (CEST)Válasz

Családok Muraszombatban a 18. sz. közepén[szerkesztés]

Dani95 folytonos keménykedései miatt ma megnéztem a maribori egyházi levéltárban található egyik muraszombati halotti anyakönyv neveit 1750 és 1770 között, minthogy Dani95 meggyőződése egy echte magyar város elszlovénosítása. Hozzáteszem még, hogy ekkoriban még kis népességű mezőváros volt, a lakosság részben betelepüléssel nőtt:

„Pétek, Pojbics, Gombocz, Vukan, Salek, Borda, Terk, Türk, Juko(?), Bertalanics, Kolossa, Büszef, Szapáry, Czafola, Dervarics, Farkas, Fük, Stevancsics, Stevancsecs, Klomfar, Koszidar, Andreicsics, Gaspar, Lülek, Resedar, Bakor, Szolok, Lukar, Vörös, Sztarovecz, Horvat, Gavniczar, Feisz, Tőrk, Lutarics, Szalaj, Tegulary, Skalics, Tolvaj, Szlepecz, Salik, Szerdics, Fliszar, Pekics, Sük, Silavecz, Mecsiczar, Rogacs, Barla, Halecz, Lutar, Legenics, Bükec, Szrak, Mlinarics, Farbicz, Szobotin, Flegar, Zelko, Laurencsek, Mikiczar, Skrilcz, Peterka, Mukicsar, Büken, Szocsics, Petkovics, Kovacs, Hozjan, Marics, Szreit, Bakan, Freisz, Teményi, Sinko, Posonecz, Roposa, Kukmir, Labrics, Macsek, Gasparics, Goscsan.”

Egy pár név azóta már kihatl. A Dervarics, Pojbics, Türk, Fük, Szlepecz, Rogacs, Barla, Mikiczar többször is előfordult és ne gondolja senki, hogy csak szláv neveket kerestem. Ebből látszik tehát, hogy a mezőváros szláv többségű és még a magyarosnak hangzó nevek sem okvetlenül jelentenek mindig magyar származást, mint a Teményi, amely kisnemesi család volt, s a gyakorlat azt mutatja, hogy a szlovén kisnemesek titulusuk után kaptak magyar nevet, olykor a helység után. Össze kellene hasonlítani ezeket az adatokat a későbbiekkel és megvizsgálni, hogyan változott a népességmutatója a településnek. Azonkívül fenntartom továbbra is, hogy számos család a dualizmusban magyarosított, vagy magyarnak érezte magát, míg a háború után nem annyira a szülők, mindinkább a gyerekek kezdték el magukat újra szlovénnak vallani. Doncseczvita 2010. november 30., 12:34 (CET)Válasz