Vida József (jogász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vida József
Vasárnapi Ujság 1879. 172. l.
Vasárnapi Ujság 1879. 172. l.
Született 1833. március 2.
Körmend
Elhunyt 1876. június 20. (43 évesen)
Kassa
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász,
pedagógus,
költő

Vida József (Körmend, 1833. március 2.Kassa, 1876. június 20.) jogi doktor, jogakadémiai tanár, költő.

Élete[szerkesztés]

Vida János szabómester és Gerencsér Róza fia. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1853 októberében Pestre ment joghallgatónak. 1856-tól Jókai Mór pártfogásával a Vasárnapi Ujságban megjelent költeményeivel figyelmet keltett; Pákh Albert leszerződtette újdonságok és egyéb apróságok írására. E minőségben működött 1862-ig. 1860-ban jogdoktori oklevelet nyert. 1862-ben az egri érseki jogakadémiára kapott meghívást; ekkor elhagyta a fővárost. Egerben megnősült és az Eger című hetilapot megindította és szerkesztette 1863. július 2-tól 1871 augusztusig. Felesége 1872-ben meghalt, ez Vidát rendkívül lesújtotta. 1871. augusztus 10-én áthelyezték a királyi jogakadémiához Kassára, ahol egészen elvonultan élt. Pestről távozása után alig jelent meg tőle valami. 1876-ban beküldött a Fővárosi Lapoknak egy költeményt: Ahhoz a kaszás úrhoz címmel, melyben az őt fenyegető halállal gúnyolódik, ezen utolsó költeménye éppen 1876. június 20-án Kassán történt halála hírével egyszerre jelent meg.

Humoros és tréfás dalai, egészséges, bár néha nyers zsánerképei, magyaros ritmusérzéke, Petőfire emlékeztető modora a maga idején kedvelt költővé tették.

Pesten tartózkodása ideje alatt csaknem minden szépirodalmi lapban jelentek meg költeményei, így a Vasárnapi Ujságon kívül a Hölgyfutárban (1857-1861), a Családi Körben, a Divatcsarnokban (1856, 1858-59), a Szépirodalmi Figyelőben, a Koszorúban, a Fővárosi Lapokban, a Szépirodalmi Közlönyben (1858), a Nővilágban (1857, 1858), a Részvét naptárában stb. A Magyar Sajtó minden szombati számában tette közzé humorisztikus tárcáját.

Álneve: Kacsaközi.

Művei[szerkesztés]

  • Nemzeti koszoru. Költemények. Pest, 1860. (Ism. Szépirodalmi Figyelő 1861. 13., 14. sz. Arany Jánosnak itt közölt kedvezőtlen jegyzete hozzájárult a költő elkedvetlenedéséhez.) Online

Az Igazmondó és Abafi Figyelője 1876-ban közöltek hátrahagyott költeményeiből.

Források[szerkesztés]