Bertalan család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A szenttamási Bertalan család címere (rajz)
A szenttamási Bertalan család armálisa.

A szenttamási Bertalan család egy Zala- és Vas vármegyei nemesi család, amely már kihalt.

A család története[szerkesztés]

1630. december 28-án Bertalan István és felesége Katalin, valamint leányuk, Borbála II. Ferdinánd magyar királytól kapott Sopronban nemességet és családi címert. Bertalan István hirdette ki a Zala vármegye közgyűlésén, Körmenden, 1635. június 15-én, majd pedig Szombathelyen, 1648. június 26-án a Vas vármegye közgyűlésén. 1648-ban Bertalan István Szenttamáson lakott, ahonnan ered a nemesi előneve a családnak.

Az ő fiát szintén Bertalan Istvánnak hívták, és 1673. május 16. Zala megyei alszolgabíró volt,[1] majd 1686-ban Vas vármegyei esküdt. Felesége nemes Kerpacsics Katalin, aki nemes Kerpacsics István, egerszegi kapitány, és a Buzád-Hahót nembeli csányi Csány Katalin (fl. 1666) lánya volt. Kerpacsics István 1645 és 1647 között egerszegi vicekapitány, majd 1647 és 1657 között egerszegi kapitány, később 1659-ben zalakomári vicekapitány volt;[2] Kerpacsics Istvánné Csány Katalin pedig Csány Imre birtokos és pölöskefői Eördögh Katalin leánya volt. Bertalan István és Kerpacsics Katalin házasságából három fiúgyermek született: Bertalan János, aki 1713-ban már nem élt; Bertalan György, aki pósfai Tulok Erzsébetet, Tulok Gergely és béri Balogh Judit lányát vette el; és Bertalan Ádám, aki az ősrégi és tekintélyes Nádasdy család köznemesi ágából való Nádasdy Máriát, nádasdi Nádasdy Tamás (fl. 1678) és meszléni Meszlény Éva (fl. 1688-1699) lányát vette feleségül.[3] Bertalan Ádám ága kihalt, mivel csak lányok maradtak életben: Barna Jánosné Bertalan Éva, Gludovácz Jánosné Bertalan Júlia és Bertalan Klára, akinek a férje a pókafalvi Póka család sarja, pókafalvi Póka Gábor birtokos úr volt.

Bertalan György és Patay István söjtöri birtokosok egy kis korcsmaházat a csurgói határban, a postaúttól nyugatra együtt épített a 18. század elején. Bertalan György és pósfai Tulok Erzsébet egyetlen fiú gyermeke Bertalan Ferenc, aki 1733-ban szerepelt a Vas vármegyei összeírásban, majd az 1754/1755 évi összeírásban Zalában lakott. 1739-ben Bertalan Ferenc perelte zalabéri Horváth Zsigmondot, mert nem hajlandó visszaadni azt az elzálogosított söjtöri birtokot, amelyet még a felperes apja és bátyja, Bertalan György és Bertalan Ádám engedtek át a kiváltásig Horváthnak. Hatszáz forint volt az összeg, amelyet az alperes apjának, Horváth Ferencnek a jogért fizetnie kellett volna – és fizetett is, mint azt fia az irat bemutatásával hitelesen bizonyítja. Bertalan Ferenc feleségét, chernelházi Chernel Teréziát (1703-?), Chernel Ferenc és motkószentkereszti Motkó Borbála lányát, 1748. január 21-én vette el Köveskúton.[4] A házasságukból négy fiúgyermek született, azonban csak kettő érte el a felnőttkort: Bertalan József (1750-1796), csányi Csány Teréz (1755-1826) férje és Bertalan János (1758-1836), aki 1789. április 30-án feleségül vette forintosházi Forintos Juditot (1768-1808), forintosházi Forintos Ádám (1733-1781) és a zalamegyei nemes Sümeghy család sajra nemes Sümeghy Judit (1746-1801) lányát Mihályfán.[5] Gyermekei Mihályfán születtek és nőttek fel, Bertalan János József (1829-?) Martonfavy Szidóniát vette el.

Bertalan József (1750-1796) és csányi Csány Teréz (1755-1826) gyermekei Söjtörön születtek: Bertalan Erzsébet Mária (1785-1802), meszlényi Meszlény János (1772-1846) felesége, és Bertalan Tamás (1787-1827), táblabíró, söjtöri földbirtokos. Bertalan Tamás nagymádi és várbogyai Bogyay Anna Máriát (1790-1833), Bogyay József és Havranek Anna lányát vette el 1811. április 14-én Csabrendeken, majd gyermekei Söjtörön születtek.[6] Bertalan Tamás és Bogyay Anna lánya, Bertalan Rozina (1819-1849), aki Kerkápoly Sándor (1814-1854) ügyvéd felesége volt.[7] Bertalan Tamás lányaival végül kihalt a szenttamási Bertalan család.

Jegyzetek és források[szerkesztés]

  1. Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)Névtár. 348.o
  2. Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)Dominkovits Péter: Somogy vármegyei szolgabírák tanúkihallgatási jegyzőkönyvei, 1677-1678 (Forrásközlés)
  3. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 161. o.
  4. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 263. o.
  5. Szluha Márton (2012) Vas vármegye nemes családjai II. kötet. Heraldika kiadó. 407. o.
  6. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 161. o.
  7. Szluha Márton (2011) Vas vármegye nemes családjai I kötet. Heraldika kiadó. 718. o.