Lehoczky Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lehoczky Tivadar
Lehoczky Tivadar.jpg
Született 1830. október 5.
Fiume
Elhunyt 1915. november 5. (85 évesen)
Munkács
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása főügyész, régész, történész, néprajzkutató
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lehoczky Tivadar témájú médiaállományokat.
Lehoczky Tivadar emléktáblája Beregszászon

Lehoczky Tivadar (Fiume, 1830. október 5.Munkács, 1915. november 5.) uradalmi főügyész, régész, történész, néprajzkutató, Bereg vármegye történetének kutatója.

Élete[szerkesztés]

Gimnáziumot Rózsahegyen, bölcseletet Rozsnyón végzett. 1847 őszén a kassai akadémián kezdte meg a jogi tanulmányait, majd 1848. júniusában vizsgát tett és beállt honvédtüzérnek. Részt vett a budaméri, később a kassai, szegedi, ill. 1849. augusztus 9-én a temesvári és végül a lugosi ütközetekben. Facsétról, ahol augusztus 16-án a hadteste feloszlott, hazatért és folytatta tanulmányait, amelyet 1851-ben fejezett be. 1852-től a törvénykezési hivatalnoki pályán működött, 1856-ban bírói vizsgát tett. 1861-ben és 1863-ban ügyvédi vizsgát tett. 1865 után a munkácsi és beregszentmiklósi hitbizományi uradalmak (azelőtt Rákóczy-birtok) főügyésze lett.

1855-ben telepedett le Kárpátalján, Munkácson. Régészeti leleteket és érmeket gyűjtött, melyekből később múzeumot létesítettek. Több szakfolyóiratban is történelmi tárgyú írást jelentetett meg, főleg Bereg vármegyéről. Erdélyi János ösztönzésére 1864-től ukrán, szlovák közmondásokat, népdalokat is gyűjtött.

1867-ben a Magyar Történelmi Társulat megválasztotta igazgató-választmányi tagnak. Ásatásokat végzett Bereg, Ung, Ugocsa, Torna vármegyékben. Az 1876. őstörténelmi és embertani VIII. nemzetközi kongresszuson Budapesten bemutatta Bereg vármegye régészeti térképét és saját gyűjteményének egy részét. Tanulmányutakat tett Szerbiában és Romániában, 1867-ben, 1887-ben és 1889-ben Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Németországban és Svájcban is. 1888-ban Kis-Ázsiában járt.

1876-ban a magyarországi műemlékek bizottságának kültagjává nevezték ki. A Kisfaludy-társaságnak alapító tagja. Az országos régészeti és embertani társulatnak, a heraldikai és genealógiai, ill. a magyarországi néprajzi társaságnak választmányi, a tiszafüredi régészeti egyletnek tiszteletbeli tagja volt.

1995-ben a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség az egykori megyeházán avatott emléktáblát Lehoczky Tivadar tiszteletére. Az emléktábla Ortutay Zsuzsa szobrászművésznő műve. Az emléktábla bal oldalán Lehoczky Tivadar domborműve látható.

Művei[szerkesztés]

  • 1864 Magyar-orosz népdalok. Sárospatak.
  • 1868 Tót népdalok. Pest.
  • 1876 Bereg vármegye leírása I. Budapest.
  • 1881/1882 Bereg vármegye monographiája. Ungvár (ism. Századok 1876., 1882.).
  • 1892 Adatok hazánk archaeologiájához, különös tekintettel Bereg vármegyére és környékére I. - Az őskortól a magyarok bejöveteléig. Munkács (ism. 1893: Századok, Archaeologiai Értesítő, Élet).
  • 1897 Germánok emlékei Munkácsnál.
  • 1899 Beregmegye és a munkácsi vár 1848-1849-ben. Munkács.
  • 1909 Munkács város új monografiája.
  • 1912 A munkácsi vár rövid története.
  • A szolyvai hun sír. Arch. Ért. III, 201-206.
  • Kézirata: Beregvármegye leírása új adatok alapján.

Emléke[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]