Tirpákok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tirpákok
Gróf Károlyi Ferenc és Petrikovics János, tirpák csizmadia. (Ilyés Gábor felvétele)
Gróf Károlyi Ferenc és Petrikovics János, tirpák csizmadia. (Ilyés Gábor felvétele)
Lélekszám régiónként
Régió
Magyarország Nyíregyháza és környéke1988–2112 (1754)
Nyelvek
szlovák, magyar
Vallások
Túlnyomórészt evangélikus
Rokon népcsoportok
szlovákok és más szláv népcsoportok

A tirpákok (szlovákul Tirpák, többes szám Tirpáci) a magyarországi szlovákok egy külön el nem ismert, de megkülönböztetett csoportja. A XVIII. század közepétől kezdve települtek át az akkori Magyarország határain belül Nyíregyháza környékére.[1]

Simkó Gyula megfogalmazásában a „Békés megyéből Nyíregyházára telepített tótajkú népet, amellyel a Felvidékről és külföldről jövő szintén tótajkú telepesek egybeolvadtak közös néven tirpákoknak nevezik”.[2]

A nyíregyházi tirpák értelmiség azonban elhatárolja magát mind a magyaroktól, mind a többi szlovák eredetű népcsoporttól.[3]

Történetük[szerkesztés]

A Rákóczi-szabadságharcot követően Nyíregyháza városának népessége megcsappant, így a város akkori birtokosa, Gróf Károlyi Ferenc 1753. május 16-án szlovák letelepedőket hívott a földterületeire. A letelepedést megpecsételő okiratban szereplő kedvezmények:

  • szabad vallásgyakorlás biztosítása minden letelepült családnak;[4]
  • a házak felépítéséhez szükséges faanyag biztosítása;[4]
  • a letelepedést követően három évnyi adómentesség;[4]
  • belső autonómia.[5]

A kedvező feltételek következtében összesen 331 szlovák család telepedett le a kijelölt területeken.

Családok száma Származási hely
214 Békéscsaba, Gyula, Mezőberény, Orosháza, Tótkomlós, Szarvas
117 Borsod, Gömör, Hont, Nógrád, Zólyom vármegye

Az egymás mellé kiszabott földeken a telepesek bokortanyákat építettek ki, melyet egy bizonyos Petrikovics János segített megszervezni. Ekkor keletkezett a Nyíregyházát körülölelő tanyavilág:

  • Salamonbokor
  • Antalbokor
  • Benkőbokor
  • Vajdabokor
  • Tamásbokor
  • Verbőczibokor
  • Sulyánbokor
  • Kazárbokor
  • Rókabokor
  • Mandabokor

A lakóházakat a gazdasági egységek és a földek alkotta bokortanyákon tavasztól őszig lakták, s a nagy hidegek után költöztek csak át városi szállásaikba. A szlovák betelepítések után Nyíregyháza népessége ismét gyarapodni kezdett, mellyel párhuzamosan gazdasága is egyre fejlődött, ezért II. József császár 1786. november 23-án négy vásár megtartására jogosította fel a várost, és mezővárosi rangot adományozott neki. Az ebből származó profitnak köszönhetően 1824-ben a tirpákok örökváltsággal mentesítették magukat a földesúri terhek alól. 1754-re a város 80-85%-a szlovák anyanyelvű volt, s így szlovák városként hivatkoztak Nyíregyházára. Ez a százalékos arány az évek folyamán azonban egyre csökkent.

  • 1754: 80-85%
  • 1850: 66,3%
  • 1890: 15,5%

Végül a második világháborút követően a Beneš-dekrétumok alapján 4506, magát szlováknak valló tirpák önkéntesen települt át Nyíregyháza környékéről főleg a Lévai járásba, a következő falukba: Hontfüzesgyarmat, Peszektergenye, Kálna, Garamlök, Kisóvár, Alsószecse, Felsőszecse és Garamszentgyörgy, felvidéki palócokért cserébe.[6]

Néprajz[szerkesztés]

A Nyíregyházán született Krúdy Gyula megfogalmazásában:

A város környékéről összegyülekezett nép, az úgynevezett tirpákság… mindig függetlenségi érzelmű… volt. Nem tudott folyékonyan magyarul, a magyar szót a Békés megyéből magával hozott tót idiómával keverte.[7]

A tirpák embereket Dienes István a következőféleképpen jellemezte:

A tirpákok középmagas, erős, csontos emberek voltak. A férfiakban a szlávok szívóssága egyesült a magyarok erejével. Asszonyaikon nem látszik a szláv hatás: nem lenhajúak, kékszeműek mint Mikszáth tótjai, inkább barnák, karcsúak, szép termetűek.[8]

Identitásuk megőrzésére különböző programokat szerveznek:

  • 2008. június 7-én megjelent az „Orije Suhaj- Tirpák népdalok” című kötet, melynek átadóján felléptek a Tirpák Népzenei Együttes tagjai.[9]
  • Morauszki János Fogathajtó Emlékverseny 2008. május 19.[9]
  • Nyírség Tirpák Kulturális Egyesület[9]
  • Vajdabokori Tirpák Népzenei Együttes[9]
  • Tanya–Utak” című kiállítás a nyíregyházi Városi Galériában 2007 márciusa és júniusa között, ahol bemutatták a bokortanyák életvilágát, a táróesten, ahol a Hajcsák Duó adott elő tirpák népdalokat, a látogatók pedig megkóstolhatták a tradicionális tirpák ételeket.[9]

Neves tirpákok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=14801
  2. Archivált másolat. [2008. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 25.)
  3. Archivált másolat. [2007. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 26.)
  4. a b c Archivált másolat. [2005. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 25.)
  5. Archivált másolat. [2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 25.)
  6. Ján Jančovič: Z kolísky na dolnú zem, Matica slovenská, 2004
  7. http://szemle.szszbmo.hu/lap.php?cikk_azon=51&kiad_azon=9[halott link]
  8. a b c http://www.tsoft.hu/digitalcity/entity/entityNews.jsp?dom=AAAAGEFK&egd=AAAAMFTP&prt=AAAAGDUB&hir=AAAAPJQC
  9. a b c d e Archivált másolat. [2008. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 26.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]