Idióma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyar nyelvészeti szakirodalomban az idióma (< latin idioma < ógörög ἰδίωμα (idióma)) terminusnak két főjelentése van. Eredetileg közös elnevezéseként használják a nyelvre és a különféle nyelvváltozatokra, mint amilyenek a dialektusok.[1] Például Almásy György használja 1903-ban, amikor „török idiomák”-ról ír.[2] Ez a használat megtalálható 21. századbeli szerzőknél is.[3] Egyes nyelvészetekben, mint a francia nyelvű, az idiome szakszót csak ebben az értelemben használják.[4]

Az angol nyelvű szakirodalomban az idiom teminust csak „idiomatikus kifejezés” jelentéssel használják. Ez olyan állandósult szókapcsolat, amely főjellegzetessége az, hogy jelentése más, mint a szókapcsolat szó szerinti jelentése.[5][6] Ennek hatására a magyar nyelvű szakirodalomban is az idióma terminust inkább az idiomatikus kifejezésre használják, elsősorban az angol nyelvre vonatkozóan[7] de általában is.[8]

Az „idióma” mint „nyelv/nyelvváltozat” használata[szerkesztés]

A nyelvészek az „idióma” terminust általában akkor használják, amikor nehéz vagy lehetetlen választani a „nyelv”, „dialektus” és „nyelvjárás” terminusok között. Pons 2015 megjegyzi, hogy „megkülönböztetendő nyelvföldrajzi osztályozás szerint nyelv, dialektus és nyelvjárás, valamint szociolingvisztikai osztályozás szerint szociolektus és idiolektus. Az idióma terminus kényelmesen magába foglalja az összes előbbit”.[9] A magyar szakirodalomban megtalálható ez a terminus például Tillinger Gábornál, amikor az úgynevezett oïl nyelvekről ír, amelyek egyes nyelvészek szerint nem nyelvek, hanem dialektusok.[10] Ezzel kapcsolatban Tillinger megjegyzi egy, a franciaországi területi nyelvváltozatok és a francia dialektológiai terminológia összetettségéről szóló tanulmányában, hogy „»idióma« megnevezhet akármilyen [nyelvi] rendszert, úgy nyelvet, mint annak változatait”.[11] Egy másik magyar nyelvész, Pusztay János, a magyar nyelv korai történetével foglalkozva, „ún. (paleo-)szibériai idiómák”-ról ír.[12]

Az „idióma” terminus különösen hasznos a soknyelvű társadalmak esetében, amilyenek például Afrika országainak többségében vannak, és ahol együtt léteznek olyan nyelvek számos változatai, amelyeket még nem is tanulmányoztak eléggé.[13]

Mivel a „nyelv vagy dialektus?” kérdés sokszor nyelvészeten kívüli vitákat okoz, egy olyan szerző mint Pierre Blanchet francia nyelvész megemlíti, miért használja az „idióma” szót: „hogy elkerülje[m] a hagyományos terminológia ideológiai konnotációit”.[14]

Az „idióma” szót hiperonimaként is használják a nyelvfélék és nyelvváltozatok meghatározásában. Példa erre Jean-Marc Lemelin kanadai francia nyelvészprofesszor általános nyelvészeti kurzusa, amelyben az egyik definíciója a következő: „Egy szociolektus olyan idióma, amelyet egy viszonylag nagy kulturális közösség beszél”.[15]

Nemcsak a nyelvészetben, hanem más szakterületeken is megtalálható az „idióma” terminus. Például Tarján M. Tamás történész, a Rosette-i kőről és az egyiptomi nyelvről írva, az „idióma” szót is használja a „nyelv” szinonimájaként: „a rosette-i kő középső része szintén egyiptomi nyelven íródott, és megkezdődhetett e rég elveszett idióma megfejtésének évszázados munkája”.[16]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Tótfalusi 2008, idióma szócikk.
  2. ↑ Almásy 1903, 11. o.
  3. ↑ Például Pusztay 1996, Tarján é.n., Tillinger 2013b.
  4. ↑ Dubois 2002, 239. o., idiome szócikk.
  5. ↑ Bussmann 1998, 533. o., idiom szócikk.
  6. ↑ Crystal 2008, 236. o., idiom szócikk.
  7. ↑ Lásd Bevezető írás az idiómákról. Online angol tananyagok ingyen (Hozzáférés: 2023. május 21.),
  8. ↑ Például Kerékjátó 2000, Lengyel 2012 (idézi Rádi 2013, 221–222. o.), Dóla 2014.
  9. ↑ Pons 2015, 18. o.
  10. ↑ Tillinger 2013b, 1. o.
  11. ↑ Tillinger 2013a, 15. o.
  12. ↑ Pusztay 1996, 21. o.
  13. ↑ Példa erre Mahmoudian 1996.
  14. ↑ Blanchet 1991, 85. o.
  15. ↑ Lemelin é.n. 24. o.
  16. ↑ Tarján é.n.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Idióma&oldid=26554458”