Móna István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Móna István
Született 1940. szeptember 17.
Nyíregyháza
Elhunyt 2010. július 28. (69 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar

Magasság 184 cm
Súly 74 kg
Öttusázópályafutása
Klub Bp. Honvéd (1955–1970)
Edző Hegedűs Frigyes
Benedek Gábor
Vívóedzőipályafutása
Klub Bp. Honvéd (1971–)
Tanítványai Nagy Tímea
Kulcsár Krisztián
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Öttusa
Olimpiai játékok
arany
1968, Mexikóváros
csapat
Világbajnokság
arany
1963, Magglingen
csapat
arany
1965, Lipcse
csapat
arany
1966, Melbourne
csapat
arany
1967, Jönköping
csapat
Magyar bajnokság
arany
1962
csapat
ezüst
1963
egyéni
arany
1963
csapat
ezüst
1965
egyéni
arany
1965
csapat
ezüst
1966
egyéni
arany
1966
csapat
ezüst
1967
egyéni
ezüst
1967
csapat
bronz
1968
csapat
bronz
1970
egyéni
Vívás
Magyar bajnokság
arany
1970
párbajtőr csapat

Móna István (Nyíregyháza, 1940. szeptember 17.Budapest, 2010. július 28.) olimpiai bajnok öttusázó, vívó, edző, sportvezető.

Sportpályafutása[szerkesztés]

1955-től 1970-ig a Budapesti Honvéd sportolójaként öttusázásban és párbajtőrvívásban versenyzett. 1962-től 1970-ig mindkét sportágban magyar válogatott volt. A hatvanas években kiemelkedően eredményes, Balczó András–Móna István–Török Ferenc összeállítású öttusacsapat tagjaként négy világbajnoki, majd az 1968. évi nyári játékokon olimpiai bajnoki címet nyert. Legjobb egyéni eredménye az 1966. évi Melbourne-i világbajnokságon elért negyedik helyezés. Az aktív sportolástól 1970-ben vonult vissza.

Sporteredményei[szerkesztés]

  • öttusában:
    • olimpiai bajnok (csapat: 1968)
    • négyszeres világbajnok (csapat: 1963, 1965, 1966, 1967)
    • világbajnoki 4. helyezett (egyéni: 1966)
    • kétszeres világbajnoki 5. helyezett (egyéni: 1963, 1965)
    • négyszeres magyar bajnok (1962, 1963, 1965, 1966)
  • párbajtőrvívásban:
    • magyar bajnok (csapat: 1970)

Edzői és sportvezetői pályafutása[szerkesztés]

1968-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen állam- és jogtudományi oklevelet, 1972-ben a Testnevelési Főiskolán öttusa és vívó szakedzői oklevelet szerzett. Visszavonulása után ügyvédként tevékenykedett, egyúttal a Budapesti Honvéd öttusa és vívószakosztályának edzője, majd a vívószakosztály elnöke lett. 1989-ben majd 1992-ben megválasztották a Vívó Szövetség elnökségi tagjának. 1991-ben Török Ferenc szövetségi kapitány felkérte a válogatott lovagló és vívó edzéseinek felügyeletére. 2001-től a magyar vívóválogatott párbajtőr fegyvernemi menedzsere. 1992-től a Magyar Olimpiai Bizottság tagja. 1993-tól a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubjának titkára, 1997-től 2004-ig alelnöke volt.

Tanítványai közül Nagy Tímea olimpiai bajnok, nevelt fia, Kulcsár Krisztián olimpiai ezüstérmes és világbajnok volt.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

  • Emléktáblája a Pannónia utca 13. alatt (2010)
  • önéletrajzi könyve: Élettusa - három tételben

Források[szerkesztés]

  • Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
  • Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
  • Révai új lexikona XIV. (Mah–Nel). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-616-5
  • Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
  • Ki Kicsoda 2004 – Budapest, 2003 – ISBN 963-86345-0-2
  • Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz Kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)
  • Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 963-253-553-7

További információk[szerkesztés]

  1. http://regi.sofar.hu/hu/node/22753