Szondy István

Szondy István
Szondy István 2014-ben Fotó: Róth Tamás
Született	1925. december 29. Berettyóújfalu
Elhunyt	2017. május 31. (91 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	öttusázó sportlovas vívómester edző
Öttusázópályafutása
Klub	Ceglédi VSE (1946–1947) Bp. Épületszerelő (1949–1951) Bp. Fáklya (1952–1956)
Edző	Karácson László
Vívópályafutása
Klub	Bp. Petőfi (1950–1956)
Edző	Vass Imre
Lovaspályafutása
Klub	Bp. Traktor (1954–1956)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szondy István témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Öttusa Olimpiai játékok arany 1952, Helsinki csapat bronz 1952, Helsinki egyéni Világbajnokság ezüst 1953, Santo Domingo csapat arany 1954, Budapest csapat bronz 1954, Budapest egyéni arany 1955, Zürich csapat Magyar bajnokság ezüst 1947 egyéni bronz 1948 egyéni arany 1949 egyéni ezüst 1949 csapat arany 1950 egyéni arany 1950 csapat arany 1951 egyéni ezüst 1951 csapat ezüst 1952 egyéni ezüst 1952 csapat ezüst 1953 egyéni ezüst 1953 csapat arany 1954 egyéni ezüst 1954 csapat bronz 1955 csapat Vívás Magyar bajnokság arany 1951 párbajtőr, csapat Lovaglás Magyar bajnokság bronz 1954 magasugratás

Szondy István (Berettyóújfalu, 1925. december 29. – Budapest, 2017. május 31.) olimpiai bajnok magyar öttusázó, vívó, sportlovagló, edző.

Pályafutása

Sportolóként

Az versenyszerű sportolást a MOVE Ceglédi SE úszójaként és vízilabdázójaként kezdte. 1946-tól a Ceglédi Vasutas Sport Egyesület úszója és öttusázója, majd a fővárosban a Budapesti Épületszerelő, később a Budapesti Fáklya öttusázója, egyúttal 1950-től a Budapesti Petőfi vívója, illetve 1954-től a Budapesti Traktor sportlovasa lett. Kiemelkedő sporteredményeket öttusázásban ért el. 1947-től 1956-ig szerepelt a magyar válogatottban. Öttusázóként részt vett az 1948. évi és az 1952. évi nyári olimpiai játékokon. Helsinkiben egyéniben a harmadik helyen végzett és tagja volt a sportág első magyar olimpiai bajnoki címét nyerő csapatnak is. Olimpiai sikerei mellett a világbajnokságokon négy érmet – köztük csapatban két aranyérmet – nyert. Az 1956. évi olimpián a Melbourne helyett Stockholmban rendezett lovas versenyeken indult, ahol helyezetlenül végzett. Az 1956-os forradalom bukása után a Német Szövetségi Köztársaságban telepedett le.

Edzőként

1950-ben a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett, és még aktív sportolóként, 1952-től külföldre távozásáig a Budapesti Fáklya öttusaedzője volt. Kivándorlása után egy évig Braunschweigben pincérként dolgozott, majd 1957-ben Wolfsburgban, később Frankfurtban lett vívóedző. 1962-től egyúttal a frankfurti Goethe Egyetem testnevelő tanáraként is tevékenykedett. 1965-től az Egyesült Államok öttusa-válogatottjának edzője, 1969-től az NSZK öttusa-válogatottjának szövetségi kapitánya lett. 1971-től 1987-ben történt nyugalomba vonulásáig Hessenben volt állami vívómester. 1999-ben visszatelepült Magyarországra.

Sporteredményei

Öttusában:

• olimpiai bajnok
  • 1952, Helsinki: csapat (Benedek Gábor, Kovácsi Aladár)
• olimpiai 3. helyezett:
  • 1952, Helsinki: egyéni
• kétszeres világbajnok:
  • 1954, Budapest: csapat (Benedek Gábor, Tasnády Károly)
  • 1955, Zürich: csapat (Ferdinandy Géza, Kovácsi Aladár)
• világbajnoki 2. helyezett
  • 1953, Santo Domingo: egyéni
• világbajnoki 3. helyezett
  • 1954, Budapest: egyéni
• világbajnoki 5. helyezett
  • 1955, Zürich: egyéni
• hatszoros magyar bajnok:
  • egyéni: 1949, 1950, 1951, 1954
  • csapat: 1949, 1950

Vívásban:

• magyar bajnok (1951: párbajtőr csapat)

Díjai, elismerései

• A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)
• A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)
• A magyar öttusa örökös bajnoka (1988)
• Cegléd díszpolgára (1998)
• Berettyóújfalu díszpolgára
• Magyar Fair Play diploma, életmű kategória (2012)
• Csik Ferenc-díj (2016)

További információk

• Szondy István profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
• A magyar öttusa kiemelkedő egyéniségei a Magyar Öttusa Szövetség honlapján

Források

• Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
• Ki Kicsoda 2004 – ISBN 9638634502
• Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
• Révai új lexikona XVII. (Sz–Toa). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2006. ISBN 963-955-636-X  
• Bocsák Miklós: Hogyan élnek olimpiai bajnokaink (166-an szerte a világban) – St. plusz kft., 1998 – (ISBN szám nélkül)