Bányai evangélikus egyházkerület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Bányai evangélikus egyházkerület, eredetileg még a zsolnai zsinat alakította a nógrádi, túróci, zólyomi és a két honti egyházmegyék szlovák egyházaiból, melyek akkor mintegy 160-an voltak. Nemsokára beléolvadt az ugyanazon területen fekvő német egyházközségekből hasonlóképpen a zsolnai zsinaton alkotott inspectorság is, mégpedig mindjárt első inspectorának, Lentz Pál magister selmecbányai lelkésznek a halála után, de a hétbányavárosi egyházmegye kivételével, mely csak 1704-ben rendelte magát alá a kerületnek, önálló léte egyidejű megszűnésével.

Története[szerkesztés]

1672–1704-ben és 1710–1734-ben az üldözések miatt jóformán kormányzás nélkül tengődött a kerület, melyhez a rózsahegyi zsinat a Bars és Pest-Pilis vármegyék területén fekvő ev. egyházközségeket is hozzácsatolta, ellenben a kishontiakat elvette tőle. Ezek szerint ekkor szintén öt egyházmegyéből állott, amennyiben a Pest megyeiek a nógrádi egyházmegyének képezték részét egy ideig. A második Carolina Resolutio alapján aztán 1735-ben újból rendeztetvén a kerületek, ez elvesztette a túróci egyházmegyét, de a Tiszántúl és Dél-Magyarországon fekvő egyházak szaporodása következtében ekkor mégis öt egyházmegyéje maradt, mindezek a Pest vármegyeiekkel együtt már ekkor a pest-békésit képezvén. A békésinek és a bácsinak a megalakulása a század végére hétre emelte egyházmegyéi számát. Majd a budapestinek a Pest vármegyeiből kiválásával s a békésinek és a bánátinak szétválásával kilenc egyházmegyéje lett, melyeknek területén 1735-ben 70, 1791-ben 137, 1895 előtt 219 anyaegyházat számláltak 231 lelkésszel. 1895-ben az egyházkerületek új beosztásával visszakapta a túróci egyházmegyét, ellenben elcsatolták tőle a barsit, nagyhontit és nógrádit. Az így előállott számbeli veszteséget mindjárt 1896-ban helyrepótolta a békési egyházmegyének háromra való osztása, sőt 1900-ban a bács-szeréminek kétfelé osztása tízre szaporította egyházmegyéi számát, mígnem az első világháború utáni új határok következtében a horvát-szlavón, bánáti, túróci és zólyomi egyházmegyéket egészükben a bácsit majdnem egészen, az arad-békésinek és csanád-csongrádinak pedig egy részét elveszítette. Ezután a Pest vármegyeinek háromfelé szakítása (1923.) folytán hét egyházmegye tartozott hozzá, de neve teljesen illuzórikussá vált. 1952-ben régi alakjában megszűnt.

Kebelében a következő helyeken gimnáziumok voltak: Budapest (2), Aszód. Békéscsaba, Szarvas, Orosháza. Összes egyházai száma: 1903-ban 164, 1936-ban 87, 1943-ban 212.

Püspökei[szerkesztés]

Név Szolgálati idő Megjegyzés
Melik Sámuel 1610–1620 breznóbányai lelkész
Rohács Menyhért 1621–1622 breznóbányai lelkész
Sextius Péter 1623–1633 garamdobói, breznóbányai lelkész
Láni Gergely 1635–1651 zólyomi, breznóbányai lelkész
Spetkius Márton 1652–1655 bozóki lelkész
Lápi Dávid 1656–1669 breznóbányai lelkész
Zabojnik György 1669–1672 bozóki lelkész
Üresedés 16721704
Pilarik István 1704–1710 selmecbányai német lelkész
Üresedés 17101734
Michaelides Sámuel 1734–1740 besztercebányai szlovák lelkész
Pilarik Jeremiás 1741–1743 dacsolami lelkész
Hruskovics Sámuel 1743 (1744)–1748 besztercebányai német lelkész
Glosius Dániel 1754–1755 sziráki lelkész
Frideli András 1757–1766 garamszegi lelkész
Pohl Mihály 1767–1778 acsai lelkész
Csernyánszky Sámuel 1778–1785 selmecbányai német lelkész
Szinovicz Mihály 1785–1796 besztercebányai szlovák lelkész
Hamaliar Márton 1796–1806 selmecbányai német, szarvasi lelkész
Lyci Kristóf 1807–1814 besztercebányai szlovák lelkész
Lovich Ádám 1815–1831 besztercebányai német lelkész
Szeberényi János 1834–1850 selmecbányai szlovák lelkész
Székács József 1860–1872 pesti magyar lelkész
Szeberényi Gusztáv 1873–1890 békéscsabai lelkész
Sárkány Sámuel 1890–1905 pilisi lelkész
Bachát Dániel 1905–1906 budapesti szlovák lelkész
Scholtz Gusztáv 1906–1918 budai lelkész
Raffay Sándor 1918–1945 pesti magyar lelkész
Ordass Lajos 1945–1950 budapesti lelkész
Dezséry László 1950–1952 budapesti lelkész

Felügyelői[szerkesztés]

  • Radvánszky János 1735–1738,
  • Radvánszky György 1738–1760,
  • br. Podmaniczky János 1760–1778,
  • br. Hellenbach György 1778–1785,
  • Radvánszky János 1785–1808,
  • Kubinyi András 1808–1815,

  • Baloghy Lajos 1817–1819,
  • Radvánszky Antal 1819–1837,
  • br. Prónay Albert 1837–1860,
  • Dessewffy Ottó 1860–1867,
  • br. Podmaniczky Frigyes 1867–1873,
  • br. Radvánszky Antal 1873–1879,

  • Fabiny Teofil 1880–1898,
  • Zsilinszky Mihály 1898–1911,
  • Zsigmondy Jenő 1912–1928,
  • Pesthy Pál 1929–1949,
  • Darvas József 1950–1952.

Források[szerkesztés]