Apostoli hitvallás
Az Apostoli hitvallás (latinul: Symbolum apostolicum vagy Symbolum apostolorum) a keresztény egyházak egyik legfontosabb és legismertebb hitvallása. A nyugati kereszténységben ez a legelterjedtebb hitvallás, a katolikus és a protestáns egyházakban széles körben ismert. Az ortodox egyházak nem használják, bár mindegyikük elismeri hitvallásként. Háromosztatú hitvallás, tehát három hitágazatban vallja meg a Szentháromság három személyébe vetett hitet. Szerkezetében és szóhasználatában is hasonlít a Nikaia–konstantinápolyi hitvalláshoz, viszont jóval rövidebb annál; mind a két hitvallást közkeletűleg Hiszekegynek is nevezik.
A szöveg
[szerkesztés]Latin szöveg | A szöveg értelme[1] | Római katolikus szöveg[2] | Károlyi-féle református szöveg[3] |
---|---|---|---|
|
|
|
|
Keletkezésének története
[szerkesztés]Egy ősi keresztelési hitvallásból Kr. u. 125-135 körül alakult ki az ún. régi Római hitvallás. Ennek eredeti nyelve görög volt, és a későbbi Apostoli hitvallásnál néhány tagmondattal kevesebbet tartalmazott.
A hitvallás mai szövege a 6-8. században rögzült Nyugat-Európában. Rómában a 9-11. században vált kizárólagossá a többi szövegváltozattal szemben. Legkésőbb a 13. századra az egész nyugati kereszténység számára ez a szöveg a meghatározó. A hitvallás bibliai fordulatokból épül fel, tömören sorolja fel a keresztény hit legfontosabb tételeit. A leghosszabb, leghangsúlyosabb része a második hitágazat. Első ismert magyar fordítása a 16. század elejéről származik.
Egy IV. századi legenda szerint az Apostoli hitvallást a tizenkét apostol alkotta meg, mégpedig úgy, hogy mindegyikük egy-egy mondatot, tételt mondott, és ezek alkotják a ma is ismert szöveget. A legenda történetiségét már a 15. században elvetették.
Használata
[szerkesztés]A nyugati kereszténységben gyakran használják a hitoktatás során, a keresztény hit lényegének rövid összefoglalásakor és az istentiszteleteken. A katolikus miséken ritkábban hangzik el, mint a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, legtöbbször keresztelési szertartáshoz kapcsolódóan. A protestáns egyházak istentiszteleteiken jóval gyakrabban használják. A keresztelési szertartás keretében elterjedt és ősi formája az Apostoli hitvallásnak, amikor a keresztelő pap vagy lelkész a családnak kérdés formájában („Hisztek-e…”) mondja el a hitvallást, amire a család így válaszol: „Hiszünk”.
Sok reformáció-kori vagy későbbi katekizmus tartalmazza az Apostoli hitvallás szövegét, és gyakran részletesebb magyarázatot is fűz hozzá, mint például Luther Márton Kis kátéja vagy a Heidelbergi káté.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Evangélikus istentisztelet. Liturgikus könyv. Luther Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 978-963-9571-69-3
- Konkordia könyv. Az evangélikus egyház hitvallási iratai. I. kötet. Evangélikus Egyetemes Sajtóosztály, Budapest, 1957
- Magyar katolikus lexikon. 1. kötet (A - Bor.), Szent István Társulat, Budapest, 1993 ISBN 963-360-718-3
- Nagy Hozsanna! Teljes kottás ima- és énekeskönyv. Magyar Kórus, Budapest, 2002
- Az egyetemes vagy ökumenikus hitvallások. Apostoli hitvallás, niceai hitvallás, athanaszioszi hitvallás; tan., jegyz. Reuss András; Luther, Bp., 2020 (Konkordiakönyv)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szöveghű fordítás.
- ↑ A görögkatolikus liturgikus gyakorlatban használatos szöveg
- ↑ http://ref-demecser.gportal.hu/gindex.php?pg=33774937
- ↑ Az ökumenikus magyar fordítás az „egyetemes” kifejezést javasolja, ezt használják a magyarországi protestáns egyházak.