Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház
Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe
Luther-rózsa, az evangélikus egyház jelképe

Vallás keresztény
Felekezet protestantizmus
Eredet Magyarországi Evangélikus Egyház, erdélyi (szász) evangélikus egyház
Lelkészi vezető Adorjáni Dezső Zoltán
Tisztsége püspök
Nemlelkészi vezető Riedl Rudolf
Tisztsége egyházkerületi felügyelő
Tagság 35 000
Nyelv magyar, szlovák
Státusz bejegyzett (történelmi) egyház
Fő terület Erdély
Székhely Kolozsvár

A(z) Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház hivatalos honlapja

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház (románul: Biserica Evanghelică Luterană din România) a romániai evangélikusok közül elsősorban a magyarokat tömörítő egyház, bár van egy szlovák nyelvű egyházmegyéje is. 2001-ig a hivatalos neve Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház volt. Központja Kolozsvárott található. Külön egyházat alkotnak az erdélyi szász evangélikusok, a nagyszebeni központú Romániai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházat.

Története[szerkesztés]

Erdélyben a reformációtól kezdve éltek magyar evangélikusok, elsősorban a Brassó környéki „csángó” magyar falvakban, a szász egyház szervezetében. Bár 1553 és 1577 között egy rövidéletű erdélyi magyar evangélikus egyházkerületet alkottak, amelynek két évig Dávid Ferenc volt a püspöke. De ezt követően három évszázadon keresztül a szász egyház keretében éltek. A magyar gyülekezetek a 19. század közepétől próbáltak függetlenedni, 1886-ban ez többüknek sikerült, és március 25-én megalakították a Brassói Magyar Evangélikus Egyházmegyét, amely a Magyarországi Evangélikus Egyház tiszai egyházkerületének lett része. Első esperese Török József tatrangi lelkész volt.

Miután a trianoni békeszerződés értelmében Erdély, Bánát és az Alföld keleti széle Romániához került, a magyarországi egyházból a tiszai egyházkerület brassói egyházmegyéje, valamint öt, a tiszavidéki egyházmegyéhez tartozó gyülekezete, a bányai egyházkerületnek pedig hét magyar gyülekezete került Romániához. Ezek a gyülekezetek először erdélybánáti ágostai hitvallású evangélikus egyházkerület, majd Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület néven szerveztek magyar evangélikus egyházat a megnagyobbodott Romániában. 1921 júliusában Kolozsvárott, majd 1922 szeptemberében Hosszúfalun tartottak zsinatot. De a román állam teljes elismerésére 1940 márciusáig kellett várni. Eközben az egyház 1927 elején megválasztotta vezetőit: Frint Lajos aradi lelkészt püspöknek, báró Ambrózy Andort pedig egyházkerületi felügyelőnek. Az egyház végül 30000 taggal, 23 gyülekezettel alakulhatott meg, amik három megyébe szerveződtek: Arad-Bánsági, Brassói és Ötvárosi Egyházmegyébe. Ambrózy báró 1932-es halála után 1933-ban felügyelőnek Purgly Lászlót választották meg, Frint Lajos halála után pedig 1941 áprilisában Argay György temesvári lelkész lett a püspök (őt viszont a román állam 1948-ig nem ismerte el).

Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés értelmében a Partium egy része, Észak-Erdély és a Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, így az egyház 5 egyházközsége (három partiumi és két erdélyi) visszatért a magyarországi egyház tiszai egyházkerületébe, de a gyülekezetek többsége Romániában maradt – a Brassó környéki gyülekezetek alig néhány kilométerre feküdtek az új határtól, a román oldalon. Magyarországhoz került három olyan egyházközség (Székelyzsombor, Zselyk és a kolozsvári magyar gyülekezet) is, ami addig nem tudott függetlenedni a szász egyháztól, ők 1940 őszén kiválhattak onnan, és ők is csatlakozhattak a magyarországi egyházhoz. A tiszai egyházkerület az így csatlakozott öt Király-hágón túli gyülekezetből 1941-re megszervezte a kerület Erdélyi Egyházmegyéjét, amelynek esperese Járosi Andor kolozsvári lelkész lett. A második világháború után viszont ez az egyházmegye és a három partiumi gyülekezet visszakerült Romániához. A szovjet csapatok 1944 végén elhurcolták Járosi Andor esperest, aki ugyanazon év karácsonyán vérhasban megbetegedett, és Magnyitogorszkban elhunyt.

1949 óta az egyház lelkészeit a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben képzik, együtt a református és unitárius teológusokkal. A kommunista diktatúra éveiben 11 evangélikus lelkészt börtönöztek be. 1974. október 24-én elhunyt Argay György püspök. Utóda Szedressy Pál bukaresti lelkész lett. 1990 tavaszán újság indult Evangélikus Harangszó néven. Szedressy püspök 1991. január 1-jei hatállyal nyugdíjba vonult (majd három héttel később meg is halt), utódának Mózes Árpád aradi lelkészt választották meg, akit 1992. június 24-én iktattak be hivatalába. 1995-ben az egyház énekeskönyvet adott ki. 1998-ra Sepsiszentgyörgyön új evangélikus templom épült, szentelésére októberben került sor. 2004-ben Mózes Árpád püspök nyugdíjba vonult, utóda Adorjáni Dezső Zoltán bukaresti lelkész lett, akit 2004. október 8-án, Sepsiszentgyörgyön Szebik Imre és Mózes Árpád püspökök iktattak be hivatalába.

Püspökök[szerkesztés]

Frint Lajos 1927–1940
Argay György 1941–1974
Szedressy Pál 1975–1991
Mózes Árpád 1992–2004
Adorjáni Dezső Zoltán 2004-

Egyházkerületi felügyelők[szerkesztés]

báró Ambrózy Andor 1927–1932
Purgly László 1933-

Dr. Podhradszky László -1998
Riedl Rudolf

Szervezeti felépítése[szerkesztés]

Evangélikusok területi elhelyezkedése Romániában 2002-ben

Az egyház 37 egyházközsége 3 egyházmegyét alkot:

Esperes: Zelenák József (sepsiszentgyörgyi lelkész)
Egyházmegyei felügyelő: Fülöp Károly
Egyházközségek száma: 19
Esperes: Fehér Attila (kolozsvárii lelkész)
Egyházmegyei felügyelő: Magos György (marosvásárhelyi felügyelő)
Egyházközségek száma: 14
  • Nagylaki Egyházmegye (romániai szlovák gyülekezetek)
Esperes: Bobcsok Andrej Ludovic (temesvokuvai lelkész)
Egyházmegyei felügyelő: Kovács Stefan
Egyházközségek száma: 4

Az egyház vezetése:

Püspök: Adorjáni Dezső Zoltán
Egyházkerületi felügyelő: Riedl Rudolf
Püspökhelyettes: Zelenák József
Egyházkerületi főtanácsos: Fehér Attila
Egyházkerületi másodfelügyelő: Pál Gyula

Határontúli és nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

Az egyház 1990 óta újra szorosabb kapcsolatokat ápolhat a Magyarországi Evangélikus Egyházzal, többek között a 2006 októberében megalakult Magyar Evangélikus Konferencián keresztül. Számos egyházközségnek van magyarországi testvérgyülekezete.

A Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyháznak 1990 óta testvéregyháza a Mecklenburgi Evangélikus Tartományi Egyház. Az egyház számos nemzetközi szervezetnek tagja, többek között az Evangélikus Világszövetségnek, az Egyházak Világtanácsának és az Európai Egyházak Konferenciájának.

Külső hivatkozás[szerkesztés]

Az egyház honlapja
Az egyház régi honlapja

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]